Korán örült Zelenszkij, mégse tudja elégetni az orosz olajvagyont: Putyinék rájöttek, hogyan védjék ki a kikötőik brutális bombázását
Újraindult a rakodás Oroszország egyik legfontosabb balti-tengeri olajkikötőjében, miután ukrán dróntámadás miatt napokra leállt a működés. A közel-keleti válság következtében óriási a kereslet az orosz olajra, ám a sebezhető infrastruktúra miatt át kell terelni a szállítmányokat, mielőtt Moszkva kihasználhatná a piaci pozícióját.
Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes egy csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Oroszország olaj- és finomított termékexportja új szintre lépett: már nem kell kedvezményt adniuk, sőt, bizonyos területeken prémiumot is fizetnek a vevők.
Már korábban is teljes kapacitással exportáltunk, és soha nem volt hiány a keresletből. A jelenlegi helyzetben azonban akkora kiesések vannak a globális piacon, hogy a gyors és stabil ellátásért cserébe a partnereink sokkal nyitottabbak a magasabb árakra
– mondta Novak.
A Hormuzi-szoros lezárása és a tágabb közel-keleti válság miatt kevesebb hajó áll rendelkezésre az olaj és finomított termékek szállítására. Ez a piaci fordulat Oroszország bevételeit is jelentősen megnövelte, miközben a globális olajpiacon a szűkös kínálat és a szállítási akadályok miatt az árak tartósan magas szinten maradtak.
Moszkva bankot robbantott: az orosz energiaexport lett az iráni háború legnagyobb nyertese – semmit se számítanak a nyugati szankciók
A Kreml újra rekordközeli összegeket keres az energián. A piacot felkavaró konfliktusok teljesen átírták az árakat, az orosz olajexport pedig évek óta nem produkált ilyen számokat.
Ukrán drónok elől menekül az orosz olajexport
Novak bejelentésével párhuzamosan az olajrakodás is újraindult Oroszország legnagyobb balti-tengeri exportkikötőjében, Primorszkban, néhány nappal azután, hogy egy ukrán dróntámadás tüzet okozott a helyi energia-infrastruktúrában, és leállította a műveleteket.
A Bloomberg értesülései szerint szerdán már befutott a Minerva Georgia nevű, mintegy egymillió hordó szállítására képes tanker, és újra megkezdődött a rakodás. Egy másik hajó, az Anlan, napok óta a kikötőben tartózkodott, és csütörtökön már el is tudott indulni.
A gyors újraindítás ellenére a helyzet korántsem stabil. Az ukrán hadműveletek egyre intenzívebbé váltak, és nemcsak Primorszkot érintették. A héten célpont volt az Uszty-Luga kikötő is, valamint a Kirisi olajfinomító is.
A támadások azt jelzik, hogy Kijev stratégiai szinten próbálja gyengíteni az orosz energiaszektort, amely kulcsszerepet játszik az állami bevételekben, valamint a globális energiaválság enyhítésében is.
A kockázatok miatt az orosz állami vezetéküzemeltető, a Transznyefty már lépéskényszerbe került. A vállalat célja, hogy az olajszállítás egy részét elterelje a balti kikötőktől, csökkentve a további támadásokból eredő veszteségeket. Ez azonban logisztikai kihívásokat jelent, és növelheti a szállítási költségeket is.
A támadások időzítése különösen érzékeny. A globális olajpiacot már így is súlyosan érinti a közel-keleti konfliktus, amely példátlan kínálati sokkot okozott. Ebben a feszült környezetben minden kieső szállítmány azonnali hatással van az árakra. Nem véletlen, hogy az orosz olaj iránti kereslet nőtt, és egyes piacokon már prémiumot is fizetnek érte.
A jelenlegi helyzet jól mutatja az orosz olajpiac paradoxonát. Miközben a világpiacon erős a kereslet, és az árak magasak, a tényleges szállítás egyre kockázatosabb és kiszámíthatatlanabb. Az infrastruktúrát érő támadások miatt Moszkva kénytelen új útvonalakat keresni, ami hosszabb távon átrendezheti az exportstruktúrát is.
Megnyílt az orosz pénzcsap, azonnal ukrán találat érte: Moszkva nem tudja kihasználni az olajárrobbanást – tovább romlik az energiaválság
Kijev nemcsak Moszkvára, hanem a globális energiaellátásra is rátámadt. Az orosz olajexport példátlan szintre esett vissza éppen akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne rá a piacon.
