Magyar gazdaság

Fellegi: belebuknék, ha cégeim állami megrendeléseket kapnának

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter arra törekszik, hogy a megállapodások a kormányzat és az energiaszolgáltatók között legkésőbb őszre megszülessenek, és a fűtési szezon kezdetekor már érvényesek legyenek - írta a Népszabadság.

A lap pénteki számában megjelent interjúban a miniszter kijelentette: a lakossági árak hatósági megszabása a tárgyalások kiindulópontja.

"Minden szolgáltató jelezte, hogy kész tárgyalni. Ám meg kell érteniük azt is, hogy megállapodás születhet közös megegyezéssel, vagy a jogszabályok adta lehetőségek maradéktalan érvényesítésével" - mondta a miniszter.

Az eddigi tárgyalások során kiderült, hogy a szolgáltatóknak Magyarországon a kiszámíthatóság, a stabilitás és a tervezhetőség hiányzik a leginkább, és fontos az is, hogy bevonják őket a kérdések megoldásába. "Arra természetesen nem adhatok garanciát, hogy szempontjaik mindig érvényesülnek, de érveik meghallgatása nélkül döntés nem születhet. A tisztességes profitot elismerem, de elképzelhetetlen, hogy ennek árát mindig a lakosság fizesse meg" - jelentette ki Fellegi Tamás.

Elmondta, hogy készül egy kormányelőterjesztés, amely a közösségi közlekedés hosszú távú stratégiáját tartalmazza, s az reményei szerint még a nyáron a kormány elé kerülhet. Erről részleteket nem árult el, de annyit közölt: a dokumentum rögzíti majd a közösségi közlekedés előnyét az egyéni közlekedéssel, ezen belül a vasútét a közúttal szemben.

Kijelentette, hogy komolyan kell venni az ígéretet, hogy lehetőség szerint visszaállítják a forgalomszüneteltetésre ítélt vasútvonalak forgalmát, és megnyitják a bezárt kispostákat.

"Itt az elven van a hangsúly, és nem a megtakarításokon. A takarékossági és hatékonysági törekvések tiszteletreméltók, de a vasútnál és a postánál mégsem írhatják felül a társadalmi igényeket. A konkrét vállalati gazdálkodásban figyelembe nem vehető szempontokra a kormánynak kell tekintettel lennie, és nem szabad megengednie, hogy a vidék lakosságmegtartó képessége ilyen rövid távú szempontok miatt csökkenjen. Különösen akkor nem, amikor mondjuk az államnak évente 350 milliárd forintjába kerülő vasútnál a 29 szárnyvonal bezárása alig 1 százalék megtakarítást hozott" - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz az állami cégek vezetőinek - például Andrási Miklósnak, a MÁV elnök-vezérigazgatójának - a sorsa, úgy válaszolt: "Sokan vannak, akikről még nincs kialakult álláspont. Személyekről nem beszélhetek. Legfeljebb annyit mondhatok: az állami vállalatoknál a feladathoz illesztjük a menedzsment összetételét, a vezető személyéről az adott cég hosszú távú szakmai stratégiája alapján döntünk."

Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési prioritásokat át fogják rendezni. "A legnagyobb hangsúlyt szándékaim szerint a vasúti közlekedés fejlesztése kapja majd. De nem maradhatnak le az infokommunikációs beruházások sem. Ezek sorában az elsőbbség azoké a fejlesztéseké lesz, amelyek segíthetik a közigazgatás és az állam reformját, illetve hozzájárulhatnak a szolgáltató állam kialakításához. Matolcsy György beszélt a gyógyturizmus támogatásáról is, én pedig még kiemelném az energiafelhasználás hatékonyságát növelő beruházásokat, illetve a megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő fejlesztéseket" - jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy miként tudja a minisztériumától távol tartani korábbi üzleti kapcsolatait kijelentette: "Ez egyszerű. Annyi az egész, hogy korábbi cégeim, tulajdonostársaim nem fognak állami megrendeléseket kapni. Erre oda kell figyelni. Ha valamibe, hát ebbe bele lehetne bukni."

vasút posta energiaszolgáltatók MÁV Fellegi Tamás
Kapcsolódó cikkek