BUX 42,018.99
+1.87%
BUMIX 3,946.5
+0.58%
CETOP20 1,919.28
0.00%
OTP 10,675
+1.62%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.73%
+3.14%
+0.46%
OPUS 190.2
-1.76%
-7.36%
+1.00%
0.00%
+4.31%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,836
+1.29%
DELTA 39.75
-0.62%
ALTEO 2,390
+1.70%
+0.93%
+1.94%
EHEP 1,650
+3.12%
0.00%
+1.03%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.55%
+5.88%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-2.33%
+3.03%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+8.91%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,200
-1.48%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Irreális a hazai bankadó

Aránytalanul magasnak nevezte a magyarországi banki különadó mértékét Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja. A Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozó osztrák jegybankár aggasztónak tartja a kelet-közép-európai régióban a bankadók bevezetését, a térség országaiban ugyanis ezek a terhek rossz hatással lehetnek a pénzügyi szektor stabilitására, amelyet a romló hitelportfóliók már eddig is kikezdtek.

„Egyes országokban az adó mértéke teljesen megalapozatlan” – mondta Nowotny hazánkra célozva. A jegybankár szerint a GDP arányában nézve a magyarországi különadó aránytalanul magas, ezért mindenképpen a hitelköltségek emelkedéséhez vezet majd, sőt a gazdaság növekedését is visszavetheti.
Hasonlóan vélekedik az Atradius Hitelbiztosító is tanulmányában. E szerint egyre növekszik a feszültség a szállítók és a vevők között, az elmúlt két évben tapasztalt válság hatására ugyanis az előbbiek az azonnali fizetést erőltetik, míg az utóbbiak hosszabb fizetési határidőket szeretnének. A cég szerint hamarosan „hitelezési konstrukciókkal” kell megjelenniük a piacon azoknak a cégeknek, amelyek talpon akarnak maradni. Magyarországon viszont komoly mértékben akadályozhatja mindezt, ha bevezetik a tervezett pénzintézeti adót, amelynek mértéke jóval magasabb a nyugat-európai átlagnál.
„A banki hitelezés feltételeinek jelentős enyhülése nem várható 2010–11-ben, sőt a tervezett banki különadó miatt elképzelhető további feltételromlás is” – állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. A tervezett pénzintézeti adó Magyarországon összesen 200, Nagy-Britanniában 670, Németországban 330 milliárd forintnyi összeget vonna el a pénzügyi szektorból, ez – figyelembe véve a gazdaságok méreteit – mindenképpen irreálisan magas terhelést jelent a magyar szektorra nézve.

A britek évi 670 milliárd forintja mintegy három és félszerese a magyar kormány által beszedni kívánt összegnek, miközben az országok GDP-je közötti eltérés mintegy 17-szeres. Ez azt jelenti, hogy egy főre vetítve Magyarország 88, Nagy-Britannia pedig csupán 48 dollárnyi bankadót célzott meg éves szinten.
Magyarországon egyébként a szállítói hitelek esetében nagyobb a késedelem, mint a banki konstrukcióknál, a szállítók ugyanis jellemzően türelmesebbek és kevésbé profik, mint a banki behajtó cégek, így az általános tendencia az, hogy a bankhiteleket csak végső esetben fizetik késedelmesen a vállalatok, ennek ellenére 2010-ben a 90 napon túli késedelemben lévő banki hiteltörlesztés összege már elérte a 400 milliárd forintot. Azonban a szállítók türelme is véges, ezt jelzik, hogy az újonnan indított felszámolások 30 százalékkal nőttek 2009-ben az egy évvel korábbi adatokhoz képest, de az eljárások több mint 90 százaléka továbbra sem kecsegtet megtérüléssel. VG

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek