A világ minden tájáról érkezett fizikusok a részecskefizikai kutatások európai szervezete pénzügyi bizottságának üléséhez időzítették a demonstrációt.
Rolf Heuer, a CERN főigazgatója eredetileg mintegy ötmilliárd svájci frankot kért a 2011-2015-ös időszakra, amit azonban a szervezet húsz tagállamainak kormányai már júniusban elutasítottak. Az alkudozások azóta is folynak, s a bizottság szerdai ülésére Heuer a korábbi összeg összesen 478 millió svájci frankos megkurtításának javaslatával érkezett.
A végső döntést szeptember 16-án hozzák meg a tagállamok a következő öt év költségvetéséről.
James Gillies, a CERN szóvivője kijelentette, hogy a költségvetési megszorítások hatással lesznek a tudományos kutatásokra és kísérletekre, de "nem drámai módon". Szerinte a legfontosabb projektre, a mintegy 3,9 milliárd eurós költséggel megépített nagy hadronütközető működésére csak kis hatást gyakorol majd a kényszerű takarékoskodás.
A tudósok és a műszaki kiszolgáló személyzet nem ért egyet az újabb pénzügyi megszorításokkal, amelyek szerintük az innováció és a munkahelyteremtés rovására megy, végső soron kárt okozva ezáltal a gazdasági fellendülésnek Európában. "Kutatás pénz nélkül, az Európa jövő nélkül" - állt a tüntetők zászlaján.
Egyes országok a költségvetés még jelentősebb mértékű megnyirbálása mellett ugyanis a személyzet további leépítését is szorgalmazzák. A CERN már így is 2200-ra csökkentette alkalmazottjainak létszámát a 90-es évek mintegy 3000 fős állományából.
Gianni Deroma, a tüntetők képviselője rámutatott, hogy a költségvetési megszorítások lassítani fogják a nagy hadronütköztető gyűrűvel - a francia-svájci határ alatt 50-150 méteres mélységben elhelyezkedő, egy 27 kilométeres alagútban működő részecskegyorsítóval - folyó kutatásokat, és romba dönthetnek minden eddigi eredményt. Aggodalmaikat osztják az Európai Űrügynökség tudósai is.
A hadronütköztetőben protonnyalábok ütköztetése révén remélik a tudósok megtalálni a más részecskéknek tömeget Higgs-bozont, valamint a szuperszimmetrikus részecskéket, amelyek a világegyetem 25 százalékát kitöltő sötét anyagot alkotják. Egy másik kísérlet, a nehézion-ütköztetések során a fizikusok igyekeznek újraalkotni a 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás után röviddel uralkodó állapotokat.
