A növekedési kilátások szempontjából biztató ugyanakkor, hogy az államadósságok piacán májusban tapasztalt extrém kockázatkerülés elülni látszik. A kötvényhozamok és a csődkockázat ellen biztosító CDS-ek árainak a csökkenése a bizottság szerint részben Görögország eredményeinek köszönhető a költségvetési konszolidáció és a szerkezeti reformok terén. Az eurózóna bankszektorával kapcsolatos aggályokat a júliusi stresszteszteknek sikerült mérsékelniük, bár a likviditási gondok még nem szűntek meg teljesen – ismeri el a jelentéshez írt előszavában Marco Buti, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának a vezetője.
Buti szerint az eurózóna válságának elmélyülésében komoly szerepet játszott, hogy az EU mind ez idáig kevés figyelmet fordított a gyors hitelbővülés, a piaci buborékok, valamint a tagállamok folyó fizetési pozícióiban, illetve versenyképességében fennálló nagy és tartós különbségek jelenségére. Spanyolország a legjobb példája annak, hogy egy viszonylag szilárd fiskális pozíciókkal rendelkező országot is súlyosan érinthet a válság, ha versenyképességének romlása és egy ingatlanpiaci buborék közepette éri el.
A bizottság szerint a mostani helyzetben három területen szükséges cselekedni. Először is meg kell oldani a bankszektor még meglévő problémáit. Másodszor a növekedést gyorsító gazdaságpolitikai lépésekre van szükség, és azokat „fejnehéz” módon ütemezve kell bevezetni. A jelentés nem megy részletekbe, de megemlíti a munkaerő- és termékpiaci reformokat, illetve az uniós joganyag teljes és mielőbbi végrehajtását; a bizottság itt a szolgáltatási direktívát és az energiapiacok megnyitását nevesíti.
Végezetül Brüsszel a kis- és közepes vállalatok részvénytőkéhez jutásának a megkönnyítését ajánlja, akár az adórendszerek átalakításával, akár a vállalatirányítási szabályok reformjával.
