Erősödött a pénzromlás

Enyhe negatív meglepetést okozott az októberi inflációs adat. Évi 4,2 százalékra gyorsult a drágulás az előző havi 3,8-ről – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. Szeptemberhez képest 0,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A mostani a legkedvezőtlenebb havi adat azóta, hogy júliusban kifutott a tavaly év közepi áfaemelés hatása az indexből. Az áremelkedés azonban még mindig egyszeri tényezőktől magas, ezt jól mutatja, hogy a maginfláció csak 1,8 százalékos. Az előbbi számból kimaradó idényáras élelmiszerek eközben 37,3 százalékkal lettek drágábbak, a szintén kiszűrt üzemanyagok pedig 18 százalékkal kerültek többe, mint tavaly októberben. Ez a két tényező magyarázza, hogy a második fél évre nem sikerült a jegybanki 3 százalékos célt elérni, ám 2006 óta sorozatosan érkeznek az ársokkok, amelyek ezt megakadályozzák. Az energiaárak is átlag felett, 6,2 százalékkal emelkedtek, viszont visszafogott volt a piaci szolgáltatások árnövekedése (3,1 százalékos).

Európai összevetésben viszont már nem számít annyira kiugrónak az inflációs mutatónk, mint fél évvel ezelőtt. Az említett adóváltoztatás nyomán ugyanis áprilisig nálunk volt a legmagasabb drágulási ütem az unióban, mostanra viszont Románia és Görögország is megelőzött bennünket, bár októberi adat még csak az eurózónára áll rendelkezésre, az Eurostat 1,9 százalékos áremelkedést mért a hónap során. Ez 2008 novembere óta egyébként a legmagasabb drágulási ütem a valutaövezetben, a válság során hónapokra a negatív tartományba is ment a mutató, azaz defláció alakult ki.

A magyar adat ugyan hajszálnyival az elemzői várakozások felett volt, ám nem valószínű, hogy emiatt lépést fontolgatna az MNB. A monetáris tanács a menetrend szerint november 29-én ül össze, és ekkorra készül el az új jegybanki makro-előrejelzés is, amelyet az inflációs jelentés tartalmaz. Az utóbbi hónapokban azonban az 5,25 százalékos alapkamat szinten tartásával reagált a jegybank a külső feltételek romlására és az egyre erősödő élelmiszerár-nyomásra. A forintárfolyam is idegesen reagál egyelőre a költségvetés benyújtásával kapcsolatos fejleményekre, ezért is valószínű, hogy kitart az eddigi óvatosabb monetáris politika mellett az MNB. Az elemzők egyébként további lassú inflációcsökkenést jeleznek előre a következő évekre. BD