BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Parragh: Egymillió képzetlen munkanélkülit kell elhelyezni

Szakítani kell azzal a gazdaságpolitikai elképzeléssel, hogy csak magas hozzáadott értéket képviselő és teremtő munkahelyeket érdemes létrehozni idehaza; Magyarországon ugyanis közel egymillió, gyenge vagy semmilyen munkakultúrával nem rendelkező, szakképesítés nélküli ember él. Utóbbiaknál ötven százalék a valószínűsége, hogy soha életükben nem találnak maguknak munkát – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Duna Televízióban.

Sokan élnek abban a téveszmében a magyar gazdaságpolitikában, hogy csak jelentős hozzáadott-értékű munkahelyet érdemes teremteni; csakhogy a magyar társadalomban közel milliós nagyságrendben élnek emberek minimális munkakultúrával és szakképesítés nélkül. Az ő fenntartásuk ma segélyből történik – emlékeztetett Parragh László. Hozzátette: ha más nem is történne, csak a saját létfenntartásukat tudnák e rétegek biztosítani – minimális hozzáadott értékkel akár – , de nem segélyből, hanem munkabérből, már ettől is egészségesebb lenne a magyar gazdaság és a magyar társadalom szerkezete.
 
"Mi azt mondjuk, hogy egy olyan világban, ahol a termelékenység napról napra nő és a hatékonyság egyre javul, ott kétféle munkahely létezhet. Egyfelől a magas hozzáadott értékű, amelyből nem lehet nagy tömeget teremteni. Másfelől a vidékfejlesztés során, kistérségi szinten törekedni kell arra is, hogy az alacsony munkakultúrájú és alacsony tudású embereknek is sikerüljön valamilyen munkát biztosítani" - érvelt koncepciójuk mellett Parragh László.

A húsz és huszonöt év közötti szakképzetlenek hetvenöt százaléka munkanélküli ma Magyarországon – sorolta a riasztó adatokat az iparkamara elnöke. A szakképesítés nélkülieknél ötven százalék az esély arra, hogy életük végéig nem fognak munkát találni maguknak. Éppen ezért társadalmi minimumként szakképesítést kell adni a fiatalok kezébe.

Kétféle modellben képzelhető el a szakképzés, az európai környezetben a legsikeresebb a német és a brit duális modell, ahol a gyakorlati képzést nem az iskola tanműhelyében, nem fiktív környezetben, hanem valós munkahelyen végzik.

A gyakorlati képzésbe tehát ismét nagyobb arányban kell bevonni a cégeket, de utóbbiak számára meg kell érni, hogy tanulót foglalkoztassanak. Ezért a szabályozásban is ösztönözni kell a tanulók befogadását – például az oktatásra használt eszközök gyorsabb leírhatósága révén, illetve direkt támogatással is. "Legyenek olyan előnyei is a rendszernek, amelyek hosszú távon megérik az adott cégnek a tanulók képzését – teszem azt elsőként ő fog választani közülük, és a legjobbakat, legügyesebbeket munkaerőként magánál tarthatja" - sorolta a lehetséges ösztönzőket Parragh László.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.