A politikus a kedden elfogadott új médiatörvényt ért bírálatokról azt mondta: e támadások nagy része alaptalan és méltatlan, ráadásul olyanok fogalmazzák meg ezeket, akik el sem olvasták a törvényt és a kákán is csomót keresnek. A politikus úgy nyilatkozott: a most elfogadott szabályozás nem ad automatikus halasztást a Médiahatóság kiszabta büntetések befizetésére akkor sem, ha a megbírságolt megtámadja a hatóság döntését - erről, tehát a halasztás lehetőségéről a bíróságnak kell majd döntenie minden egyes esetben.
Nem ad automatikus halasztást az új médiatörvény a Médiatanács által kiszabott bírságok befizetésére, ha a megbírságolt orgánum bíróságon támadja meg a hatóság döntését. Ez, tehát a befizetés halasztása csupán egy lehetőség, amelyről a bíróság dönthet az adott esetet mérlegelve – mondja L. Simon László. “A bíróságnak van mérlegelési jogköre. Mondhatja azt, hogy úgy ítéli meg: a Médiahatóság által kiszabott bírság mértéke valószínűsíthetően arányban van azzal, amit az adott médium elkövetett, és nem dönt a halasztó hatály mellett. De dönthet úgy is, hogy megvizsgálja az ügyet és ezért halasztó hatállyal bír” - szögezte le a fideszes médiapolitikus.
Megjegyezte: számos más hatóságnál nincs is lehetőség halasztás kérésre; ha például valakit megbüntet az APEH, az köteles befizetni a díjtételt, máskülönben azt az adóhatóság behajtja rajta, majd az illető pereskedhet az adóhivatallal éveken át az igazáért.
A Közbeszéd felvetésére, hogy kell-e hasonló szankciókkal sújtani a médiát, mint amelyeket az APEH gyakorolhat, L. Simon László úgy reagált: Németországban súlyosabb büntetési tételeket szabnak ki; az Egyesült Államokban pedig az ott készült filmeket sem mutatják be vágatlanul vagy másképp vágva vetítik, mint nálunk.
“Ez csak egy legenda, ami itt zajlik Magyarországon. A sajtószabadság tárgykörébe akarják besorolni a rágalomszabadságot és még egy sor dolgot” - mondta L Simon László. “Sajtószabadságra szükség van”; leszögezte: határozottan azt az álláspontot képviseli, hogy sajtószabadságra szükség van, ahogy politikai véleményműsorokra is. „Mindegyik politikai oldalnak legyen joga és lehetősége elmondani a maga álláspontját. A politikailag elkötelezett magántársaságok – újságok, televíziók, internetes honlapok – mondják el nyugodtan a véleményüket, ahogy eddig is elmondták. De nem akarjunk minden jogszerűtlen, a közösségi jogokat sértő dolgot a sajtószabadságba belegyömöszölni és úgy tenni, mintha a magyar média tökéletes lett volna az elmúlt húsz évben, minden jól lett volna és majd most fog megszűnni a sajtószabadság” – fűzte hozzá.
A médiatörvényt kritizálók egyik véleményére, miszerint a parlament gumiszabályokat hagyott jóvá az új médiatörvényben és ezek alapján könnyen bírságolhatóvá válnak az egyes médiumok, L. Simon László úgy reagált: a médiatörvényben rögzített kritériumok körülírása a Médiatanács feladata lesz, az pedig egyszerűen nem igaz, hogy gumiszabályokat alkottak volna. “Ezzel az erővel az alkotmányt is gumiszabálynak lehet nevezni, az Alkotmánybíróságot pedig politikai testületté lehetne minősíteni” - szögezte le a kormánypárti politikus.
Hozzátette: a médiatörvényt ért támadások nagy része alaptalan és méltatlan, ráadásul “olyanok támadják, akik el sem olvasták a törvényt és a kákán is csomót keresnek". "Ha a reményeimet kifejezhetem: abban bízom, hogy sikerült olyan jogszabályt alkotnunk, amely lehetőséget teremt az illegálisan működő, személyiségi-, közösségi- és egyéb alkotmányos alapjogokat sértő orgánumok korlátozására. Főleg az olyan orgánumokéra, amelyek például a magyar államnak bevételt termelő MTI híreit átírva, rendszeresen közzéteszik azokat, tehát lopnak és még hamisítanak is. Szükség van rá, hogy az ilyen orgánumok - mert inkorrekt és jogszerűtlen a működésük - korlátozva legyenek" - szögezte le L.Simon László.
