Itthon kell tartani a profitot

Bírálatok. A válságadók inflációs nyomást és a gazdasági szereplők körében bizonytalanságot okoznak, de nem működhet tovább az a pénzszivattyú sem, amely a válság előtt volt jellemző – vélekednek gazdaságpolitikusok. Nem növelik a kormány intézkedései a potenciális növekedést – mondta Simor András jegybankelnök a GKI Gazdaságkutató Zrt. tegnapi konferenciáján. Legsúlyosabb gondunk a sebezhetőségünk, amely még sokáig velünk maradhat – fogalmazott arra utalva, hogy a devizahitelek aránya, illetve az államadósság milyen magas szinten áll régiós összevetésben.

A jelenlegi inflációs problémák egyik oka a nyersélelmiszer-árak drasztikus emelkedésének begyűrűzése, illetve az ágazati különadók várható áthárítása – fejtette ki a jegybankár. Utóbbi tényező az első évben durván 0,3, a másodikban 0,2 százalékot tesz rá az inflációra, de ha a teljes adót áthárítanák a cégek a fogyasztókra, az 1 százalékos áremelést jelentene. Mindenütt eltérő mértékben számítanak az áthárításra, a kereskedelemben erőteljesebben, az energia- és a hírközlési szektorokban kisebb mértékben – ismertette Simor a jegybanki stáb számításait.

A rendezvényen más előadók mellett Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is kitért a szektorok különadójára. Azt elismerte, hogy a választások után rákényszerítették a kormányt a szigorú költségvetési gazdálkodásra. Túlzott mértékben vesz azonban igénybe bevételnövelő és megtakarításokat felélő eszközöket, illetve ideiglenes adókat a kabinet a Bajnai-kormány minisztere szerint.

A most különadóval sújtott szektorok jövedelmezőségi helyzete kiugró volt a válság előtti időszakban – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Az energia ára hazánkban uniós összevetésben még mindig kiugró, az ipari gázár például 30 százalékkal magasabb itthon, miközben az energiaszektor egyes résztvevőinek befektetett tőkéje már többszörösen megtérült – mutatta be az MKIK felmérését a szakértő. A legkiemelkedőbb mégis a pénzügyi ágazat jövedelmezősége volt, amelynek teljes tőkearányos eredménye az elmúlt négy évben 85 százalékot tett ki, 2003 óta pedig 155 százalékos volt a megtérülés. A kereskedelemben is 50 százalék feletti volt a tőkére vetített jövedelmezőség, ahol a beszállítóktól 80 különböző jogcímen vonnak le jutalékot, és működik a transzferárazás is – mondta az elnök. BD

Ha a teljes magán-nyugdíjpénztári vagyont államadósság-csökkentésre fordítanák, az 80-ról 70 százalékra vinné le az adósságrátánkat, ez 6 százalékos kamatszint mellett 150 milliárd forintos kamatkiadás-csökkentést okozna – mondta Simor András.

Ha a teljes magán-nyugdíjpénztári vagyont államadósság-csökkentésre fordítanák, az 80-ról 70 százalékra vinné le az adósságrátánkat, ez 6 százalékos kamatszint mellett 150 milliárd forintos kamatkiadás-csökkentést okozna – mondta Simor András.-->