Hitelezésben is nyerő helyzetben Kína

befolyás. Kína nagyobb öszszegben adott hitelt az elmúlt két évben a fejlődő országoknak, mint az amúgy erre is szakosodott Világbank – derül ki a Financial Times tegnap közölt felméréséből. A két jelentős kínai állami hitelintézet – a China Development Bank és a China Export-Import Bank – legalább 110 milliárd dollár értékű hitel nyújtásáról írt alá megállapodást fejlődő országok, illetve azok cégei számára az elmúlt két évben. Ezzel szemben a Világbank erre szakosodott részlegei 2008 közepe és 2010 közepe között „csupán” 100 milliárd dollárt értékben kötöttek hitelmegállapodásokat. Mindamellett ez utóbbi összeg is rekordnak számít a Világbank esetében, amellyel a szervezet a pénzügyi válság miatt megnövekedett igényeket próbálta kielégíteni.

A Peking által nyújtott hitelek nemcsak a kínai befolyás erősítését, hanem azt is szolgálják, hogy az ázsiai ország fedezze energiaszükségleteit. Így jött létre például úgynevezett „olajat hitelért megállapodás” Oroszországgal, Venezuelával és Brazíliával.

A pekingi kereskedelmi minisztérium tegnap közölt adataiból az is kiderül, hogy tavaly 36,3 százalékkal, 59 milliárd dollárra nőtt a külföldre irányuló kínai működőtőke-befektetések (FDI) értéke. Az invesztíciók értéke azonban csak valamivel több mint a felét éri el a Kínába érkező FDI-nek. Tavaly ugyanis rekordszintre, 105,7 milliárd dollárra nőttek a Kínába irányuló tőkebefektetések, ez 17,4 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.

Az elmúlt év nem csak a Kína által folyósított hitelek vagy a Kínába irányuló FDI terén hozott rekordot, 2010-ben az ázsiai ország elorozta az Egyesült Államok elől a világ legnagyobb gazdasága címét is vásárlóerő-paritáson számolva. (A módszer azt számolja ki, mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy adott valutában egy másik fizetőeszközhöz mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.) A washingtoni Peterson Institute for International Economics felmérése szerint a kínai GDP a kiigazított értékek alapján tavaly 14 800 milliárd, míg az amerikai gazdaság 14 600 milliárd dollárt tett ki. Nem kell sokat várni ahhoz, hogy a vásárlóerő beszámítása nélkül is Kína legyen a világ legnagyobb gazdasága. Jim O’Neill, a Goldman Sachs vezető elemzője szerint 2027-re előzheti meg Kína a mostani világelső USA-t.

A washingtoni Peterson kutatóintézet éppen a kínai és az amerikai államfő mai csúcstalálkozója elé időzítette a felmérést. A tárgyalások egyik legvitatottabb témája várhatóan a kínai valuta árfolyama lesz. Az USA ugyanis évek óta azzal ostorozza – az amúgy legnagyobb hitelezőjének számító – Kínát, hogy az szándékosan alacsonyan tartja a jüan értékét, s így tisztességtelen módon szerez kereskedelmi előnyöket exportorientált gazdaságának.

Hu Csin-tao kínai elnök tárgyalási pozícióját most azonban több dolog is segítheti az amerikai támadásokkal szemben. Novemberben például 5,1 százalékkal nőttek az árak éves szinten Kínában, míg az Egyesült Államokban egy százalék körüli a drágulás mértéke, ez rejtetten a kínai áruk versenyképességének romlását okozza. Továbbá az inflációs kockázat miatt a pekingi vezetés most a jüan gyorsabb felértékelését fontolgatja, hogy csökkentese az importcikkek – köztük az amerikai Boeing repülőgépek vagy a Microsoft szoftverek – árát.

A múlt héten derült ki az is, hogy az egymást követő második évben is csökkent a kínai külkereskedelmi többlet 2010-ben (VG, január 18. 5. o.). Obama erre azzal vághat vissza, hogy a két ország közötti külkereskedelmi rés viszont tovább nőtt tavaly. Tar G.