A világ második legnagyobb gazdasága 2009-ben 9,2 százalékkal nőtt, s a bruttó hazai termék (GDP) 2010-es növekedésének előirányzata 8 százalék volt. A kínai fogyasztói árindex 2010 decemberben 4,6 százalékkal nőtt az előző év decemberéhez képest, az éves pedig 3,3 százalék volt, magasabb a tervezett 3 százaléknál. Novemberben az elmúlt két év legmagasabb értékét, 5,1 százalékos inflációt mértek.
A jelentés szerint az infláció utóbbi hónapokban tapasztalt gyorsulásáért az élelmiszerárak emelkedése a felelős, ezek egyharmadát adják az index számításához használt kosárnak. Az élelmiszerek ára tavaly 7,2 százalékkal emelkedett Kínában.
Kínai elemzők egy része szerint az országnak tovább kell szigorítania fiskális politikáját, hogy mederben tartsa az inflációt, és nem csak a kötelező banki tartalékráta mértékének szabályozásával kell élnie. Szerintük a központi banknak kamatpolitikájával kellene változtatnia az infláció következtében előállt helyzeten, amit jelenleg még mindig "negatív kamat" jellemez.
A nagymértékű mellékhatása nemcsak az infláció, de a "vagyonbuborék" növekedése és a gazdaság kiegyensúlyozatlansága is Kínában. Szakértők a túlzott gazdaságélénkítő intézkedéseknek - köztük a hatalmas hitelkiáramlásnak - tudják be, hogy megállíthatatlanul nőnek az ingatlanárak, felgyorsult az infláció. Tavaly éves összehasonlításban 33,2 százalékkal nőtt az ingatlanfejlesztésekbe fektetett pénz, meghaladta a 4,8 ezer milliárd jüant.
A központi korlátozó intézkedések ellenére a kihelyezett új hitelállomány tervszámát tavaly nem sikerül tartani, 7,5 ezer milliárd jüan helyett elérte a 7,95 ezer milliárdot. 2011-ben a kínai gazdaságirányítás ezt az összeget 10 százalékkal szeretné csökkenteni.
