Arról, hogy a szigorú maastrichti szabályok szerint mekkorára rúg a 2010. év végi államadósság mértéke, egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos adatok, a harmadik negyedév végi arány a 81,4 százaléka volt a Magyar Nemzeti Bank szerint. Az viszont borítékolható, hogy a szeptember végi állapothoz képest nem nőtt, sőt, minden bizonnyal kissé csökkent is az uniós államadósság-ráta, a „sima” pénzforgalmi kimutatás szerint ugyanis az utolsó három hónap során néhány tízmilliárd forinttal apadt az mértéke. Mindez valójában a decemberi költségvetési többletnek köszönhető: a november végi 20 465 milliárd forintos adósság december végére 20 041 milliárdra csökkent.
Elemzők úgy számolnak, hogy a 2011 eleji „startvonal” egy 80 százalék körüli GDP-arányos államadósság-ráta lehet. Ezt az idén több forrásból is csökkenteni lehet. A legjelentősebbet a második nyugdíjpillérből visszatérő államkötvények képezik: a mintegy 1500 milliárd forintnyi papírt a kormányzati tervek szerint ugyanis bevonják. A költségvetési törvényben azonban 530 milliárd forintnyi, a magánnyugdíjpénztárakból származó bevétel folyó kiadásként jelenik meg. A Világgazdaságnak többen megerősítették: feltehető, hogy ezt a bevételt a kabinet mindenképpen biztosítani szeretné a büdzsé (pontosabban a Nyugdíjbiztosítási Alap) részére, így ez a tétel semmiképpen sem tartozik az államadósság-csökkentő vagyonelemek közé. Ha így számolunk, a „visszatérő” államkötvényekből alig ezer milliárd forintot lehet az adósság lefaragására fordítani.
Az eddigi adatok alapján alig 30-40 ezer, a második pillérben maradó magánnyugdíjpénztári taggal érdemes számolni, az azonban valószínű, hogy ők az átlagot meghaladó megtakarítással rendelkeznek. Lapunk számítása szerint ez mintegy 60-80 milliárd forintot csíp le az állam ölébe hulló több mint háromezer milliárd forintos vagyonból. Utóbbi közel felét különböző részvények, értékpapírok teszik ki. Valamennyi – a maradók tulajdonát képezőkön kívüli – vagyonelem értékesítésével az államadósság már megközelítheti a 70-71 százalékot.
A második pillérből származó az idén sem a finanszírozási igény nagyságát, sem annak deviza-összetételét nem alakítja át – mondta el lapunk kérdésére Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese. Ebből a forrásból – az 530 milliárdon felüli – bevételre az év végére számít csak az ÁKK-vezető. Február végén jár le ugyanis a magánpénztáraknál maradásra vonatkozó nyilatkozat póthatárideje, ezután lesz 45 napjuk a pénztáraknak a vagyon értékelésére, és további 15 az átutalásra. Csak ezt követően lehet kidolgozni a vagyonértékesítés menetrendjét, a különböző vagyonelemek – zömmel befektetési jegyek – likviditása ugyanis meghatározza, hogy milyen gyorsan lehet azokból veszteség nélkül kiszállni.
Ha mindehhez még hozzávesszük a GDP remélt növekedését, valamint a 2008 őszén igényelt nemzetközi hitelkeretből betét formájában elhelyezett öszszeg jelenlegi 2,5 milliárd eurós részét és a korábban kisegített bankok által az idén visszafizetendő további félmilliárd eurót, további mintegy 3-4 százalékpontos csökkenésre van esély. Nem mellékes az sem, hogy bő egy hónap múlva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter milyen költségvetési megtakarításokat, reformokat jelent be. Mint arra ugyanis az OTP Bank legutóbbi gyorsjelentése rávilágít: az államháztartás hosszú távú kilátásait meghatározza a 2011 tavaszára beharangozott cselekvési terv. A reformok jelentőségét növeli, hogy ezek nélkül az egyszeri bevételek kifutásával ismét növekedésnek indulna az államadósság. Az azóta átalakított Költségvetési Tanács szerint az idén még 7,3 százalékos költségvetési szufficitet már 2012-ben 4,1 százalékos hiány váltaná fel, és a deficit 5-5,5 százalékon állapodna meg kiadáscsökkentések nélkül.
A kockázatok sorába tartozik, hogy egyelőre nem tudni, az uniós szervek rábólintanak-e (és ha igen, milyen megkötésekkel) a magán-nyugdíjpénztári vagyon bevételként történő elszámolására. Az is megeshet, hogy a több ezer milliárd forintot a korábbi évekre kell „visszaosztani”, vagyis a vagyon az előző évek egyenlegét javítaná. Amennyiben pedig a bevételt a következő évekre kell szétteríteni, az adósság apadása akkor is megvalósul, csak jóval lassabban.
Átalakuló adósság-összetétel
Tavaly év végén az államadósság 44,1 százalékát tette ki a devizaadósság. A forintalapú állampapírok bevonásával ez a mutató jelentősen nőhet, ám az ÁKK ugyanakkor éppen a devizaarány csökkentésére törekszik.Ebben kapóra jön, hogy az idén mintegy 1120 milliárd forintnyi devizaadósság jár le: 2 milliárd eurónyi piaci kötvény és 2 milliárd eurónyi EB-hitel törlesztésére. A tervek szerint ezek helyébe részben forintadósság-elemek lépnének. Vélemény Németh Dávid, Az ING Bank makroelemzője
A nemzetközi hitelcsomag lehívása nyomán a magyar devizatartalék a korábbi 17 milliárd euró környékéről fokozatosan emelkedni kezdett, és durván a duplájára nőtt. 2010 végén 33,6 milliárd euró volt, ez azonban az MNB korábbi közlése szerint nagyjából annak az értéknek felel meg, amelyet a szakértők a figyelt mutatók alapján elvárnak. A piac sem örülne neki, ha számottevően csökkennének a tartalékok. Államadósság: 2010-es folyamatok -->
