Magyar–orosz tárgyalás: nincs dátum
A Magyar–Orosz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) következő, hatodik ülésének időpontja, helyszíne, tematikája és a delegációk személyi összetételének a véglegesítése jelenleg zajlik – tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál. A kormányváltás óta nem volt még KKB-ülés, csupán a két társelnök – Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, a kétoldalú gazdasági együttműködéséért felelős kormánybiztos és Viktor Zubkov első miniszterelnök-helyettes – találkozott.
Az ülés napirendjét, a tárgyalási témákat nem véglegesítették még, annyit azért megtudtunk, hogy a legfontosabb kérdéskörök nem változtak a korábban megjelöltekhez képest. Ahogy Fellegi korábban jelezte: az orosz fél a többi között energetikai kérdésekre koncentrál, ezen belül a Szurgutnyeftyegaz tulajdonrészére a Molban és a paksi bővítésre, másrészt a 2015-ben lejáró hosszú távú gázvásárlási szerződésre. A kétoldalú kapcsolatok további témái a többi között a későbbi metróépítkezésbe való orosz bekapcsolódás, a mezőgazdasági együttműködés, a széles nyomtávú vasúti pálya meghoszszabbítása – legalábbis erről jelentek meg hírek.
„Minden kérdésben keressük a mielőbbi, mindkét tárgyaló fél számára kölcsönösen megfelelő megoldás lehetőségét” – reagált a tárca lapunk kérdésére, hogy milyen megállapodásokra törekszik az idén a magyar fél, illetve melyek azok, amelyek az idén megköttethetnek. Egyelőre sem Fellegi tárgyalásán, sem a kétórás Orbán–Putyin találkozón nem születtek megállapodások.
Pedig az Orbán-kormány is kiemelt relációnak tekinti az oroszt. Ez egybevág a hazai üzleti körök érdekeivel is, hiszen Oroszország nemcsak hagyományos, fizetőképes és óriási piaca a magyar áruknak, hanem egyben egy olyan közeg is, amelyen van a magyaroknak keresnivalójuk, akár technológiaexportról, akár agrárrendszerek eladásáról, illetve tőkebefektetésről van szó. Az Oroszországban befektetőként jelen levő magyar nagyvállalatok főként az energetikai, pénzügyi, építő-, agrár- és gyógyszeripari ágazatokban vetették meg a lábukat. Persze a magyar vállalkozások tőkeerejét ismerve arra nincs reális esély, hogy részt vegyenek a meghirdetett orosz privatizációban. NVZs
Medvegyev csalogatja a tőkét
Az orosz kormány november közepén fogadta el a tervet, amelynek keretében a következő három évben 32 milliárd dollár értékben válna meg állami vagyontárgyaktól. Erről is szólt a davosi fórumon elhangzott beszédében az orosz elnök. Dmitrij Medvegyev a hétfői moszkvai merénylet után igyekezett megnyugtatni a világot.A Reuters azt emelte ki, hogy Medvegyev a beszéd után befektetőkkel találkozott, s türelmet kért tőlük a megfelelő intézményrendszer kiépítésére. Az orosz elnök azt is jelezte: nem lesznek különadók. Bejelentette: olyan közös piac létrehozását célozzák, amely a Balti-tengertől a Csendes-óceánig tart.
A Reuters azt emelte ki, hogy Medvegyev a beszéd után befektetőkkel találkozott, s türelmet kért tőlük a megfelelő intézményrendszer kiépítésére. Az orosz elnök azt is jelezte: nem lesznek különadók. Bejelentette: olyan közös piac létrehozását célozzák, amely a Balti-tengertől a Csendes-óceánig tart.-->
