A bruttó hazai termék (GDP) arányában fokozatosan csökkenő és kiegyensúlyozott költségvetésre van szükség, valamint a költségvetés szerkezetében előtérbe kell helyezni a gazdaságélénkítést szolgáló kiadásokat - mondta Járai Zsigmond pénteken Budapesten, miután Schmitt Pál köztársasági elnök a Költségvetési Tanács (KT) tagjává nevezte ki a Sándor palotában.
Járai Zsigmond szerint a KT külön apparátus nélkül is működőképes lesz, mivel munkamegosztásban működik majd a többi, költségvetési kérdésben illetékes intézménnyel, vagyis az Állami Számvevőszékkel (ÁSZ-szal), a pénzügyminisztérium szerepét ellátó Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB-vel).
A Költségvetési Tanácsnak három tagja van: Domokos László, az ÁSZ elnöke, Simor András, az MNB elnöke, és Járai Zsigmond, az MNB felügyelőbizottságának elnöke. Járai Zsigmond hívja össze a tanács üléseit, megállapítja annak napirendjét, valamint vezeti és képviseli a Költségvetési Tanácsot.
Járai Zsigmond a kinevezési okmány átvétele után elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának elnöki tisztét megtartja, mivel az összeférhető a Költségvetési Tanács elnöki posztjával.
A KT elnöke, szavai szerint elsősorban az ÁSZ és a MNB apparátusára kíván támaszkodni a munka során, és így hozzájárulni ahhoz, hogy a "költségvetés a lehető legjobb legyen". "
Az új Költségvetési Tanács napokon belül összeül - mondta Járai Zsigmond. Hozzátette: feladatuk a költségvetéshez kapcsolódik, vagyis ha felmerül a költségvetés valamilyen módosításnak kérdése, akkor abban állást kell foglalniuk, de nem feladatuk a gazdaságpolitika véleményezése. Jelezte: a munka kezdeteként a költségvetéshez értő gazdasági szakemberekkel, kutatókkal szeretne egyeztetni, véleményt cserélni.
Járai Zsigmond elmondta: a következő években a 46 százalékáig kell leszorítani a költségvetési kiadásokat, ezért szükségesek a szerkezeti reformok, ez "jó irány". Ugyancsak pozitívnak nevezte a KT elnöke, hogy kevesebb forrást költenek a folyamatos kiadásokra, és hogy az Új Széchenyi Terven keresztül többet költenek gazdaságfejlesztésre. Kiemelte: jó irány az olyan gazdálkodás, amely csökkenő költségvetési hiányra kisebb államadósságra törekszik.
Mi történik az eddigi tanulmányokkal?
A tanács honlapjának története is érdekes: először eltűnt a tartalma a webről, ám ezután valaki elérhetővé tette egy külföldi szerveren (http://freepress.nuzoka.com) - számol be az fn.hu. Oblath Gábor, a korábbi Költségvetési Tanács korábban elsőként számolt be az említett honlap létezéséről. A január 11-i írásból kiderült, hogy a honlap létrehozásának oka az volt, hogy az mkkt.hu hozzáférhetőségét megszüntették: az mkkt.hu oldalt lekapcsolták. Oblath írásában amellett érvel, hogy az új KT feladata nem az lesz, mint a korábbié: nem fogja elvégezni a költségvetési folyamatok középtávú fenntarthatóságának transzparens, bármely elemző által reprodukálható elemzését. A törvénymódosításból kivehetően ugyanis a kormány egyáltalán nem kíváncsi arra, hogy rövid távú döntéseinek melyek lehetnek a középtávú következményei - írta Oblath.
Jelenleg újra elérhető a www.mkkt.hu alatt, csak a keresőrobotokat tiltották ki a honlapról (a forráskódban jelenleg fellelhető ez a sor: meta name=''robots'' content=''noindex,nofollow''). Vagyis keresőből nem lehet rátalálni a KT anyagaira.
Laptársunk a honlap tartalmának eltűnésekor az Országgyűlés Hivatalától azt a választ kapta, hogy „A Költségvetési Tanács Titkársága iratanyagait az Országgyűlés Hivatala átvette. A Tanács által készített jelentések, elemzések archiválásra kerültek, azok az Országgyűlés Hivatala Irat- és Levéltári Osztályán elérhetőek.” Arra a kérdésükre pedig, hogy miért elérhető megint: „Köszönöm, hogy felhívta figyelmünket a honlap működésére. Munkatársaim tisztázzák, hogy mely okból érhető el a honlap.”
