Megállíthatatlan az ipari drágulás

drágulás. Feljebb kúsztak az ipari árak tavaly, de a kereslet szűkössége miatt a nyersanyagok felől érkező költségnövekedést nem tudták teljesen érvényesíteni a termelők. Visszatért az a korábbi tendencia is, hogy a világpiacinál jóval nagyobb mértékben emelkednek a belföldi árak, noha ezt tavaly a forintárfolyam alakulása nem indokolta. A szektor belföldi értékesítése decemberben 11 százalékkal magasabb árszinttel dolgozott, mint egy évvel korábban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az éves átlagos drágulás ezzel 7,3 százalékos volt, szemben a 2009-es 1,3-del. Igaz, utóbbi a recessziós mélyponttal esett egybe, a többéves átlag inkább a 2010-es számot közelíti.

Az exportárak dinamikája viszont éppen fordítva változott: míg 2009-ben, a nagy forintgyengüléskor 7,4 százalékos volt, az előző évben 1,9 százalékosra mérséklődött a drágulás. Eközben a forint az euróhoz képest alig, 1,6 százalékkal értékelődött le az esztendő során, bár nyár körül még érezhetően gyengébb volt, mint decemberre. A külkereskedelmünkben kisebb súlyt képviselő amerikai dollár viszont bőven tíz százalék feletti erősödést is mutatott néhány hónapon keresztül, ez elsősorban az EU-n kívülre exportálóknál okozott forintban kifejezve bevételnövekedést.

Az ipar egészében 4,5 százalékos volt tavaly az átlagos termelőiár-emelkedés, a decemberi drágulás 8,1 százalékot tett ki. Tavaszig még éves alapon negatív volt az árindex, ebben a legfőbb tényező az volt, hogy éves alapon ekkor jelentős forintfelértékelődés mutatkozott. Ekkor kezdett azonban magára találni az export, másfelől az energia- és nyersanyagárak emelkedése is egyre erősödő nyomás alá helyezte a termelőket. Ha a forintárfolyam stabil marad, a költségoldali drágulás még akkor is fennmaradhat rövid távon, ez már a nyugati gazdaságokban önmagában is kezd inflációs gondokat okozni.

Európai szinten nem számítanak kirívónak a magyar adatok. Ez azért lehetséges, mert a hazai ipart leginkább meghatározó német termelők is viszonylag alacsony drágulással szembesültek. Az 5 százalékos német statisztika valószínűleg alatta van a még publikálásra váró uniós adatnak, hiszen ahol eddig megjelent, ott rendre fokozódó drágulást mutat. Litvániában volt a legnagyobb, 16 százalékos az áremelkedés, ugyanakkor Írországban csupán 1,1 százalékos volt a decemberi statisztika. A számokat nagyban befolyásolja, hogy mely szegmensek erősek az adott gazdaságon belül, de várhatóan lassan mindenhova begyűrűznek a világpiacról a magasabb árak. BD