BUX 43,034.16
-1.44%
BUMIX 3,795.71
-0.34%
CETOP20 1,861.71
-1.18%
OTP 8,976
-4.08%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.53%
-0.57%
0.00%
ZWACK 17,500
0.00%
-3.80%
ANY 1,560
-0.32%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.62%
0.00%
-0.47%
+0.66%
+2.15%
-0.89%
0.00%
-0.49%
OTT1 149.2
0.00%
-1.80%
MOL 2,886
0.00%
DELTA 38.85
+0.39%
ALTEO 2,950
0.00%
0.00%
-1.87%
0.00%
+1.79%
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.52%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+2.54%
+0.25%
+9.56%
+0.76%
-1.82%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Reformok nélkül elszáll a hiány

Ma már második olvasatban tárgyal a kormány a büdzséreformokról, ám tegnap kiderült, a közvélemény még ezen a héten sem ismerheti meg, mi szerepel majd a csomagban. Az idő azért is sürget, mert méretes lett a januári deficit.

Semmiképpen sem kerül pecsét a február 15-re beharangozott reformokra a kormány mai ülésén, a Világgazdaság tudomása szerint a csomag még korántsem állt össze. Így a mai kormányülésen is inkább egy menü kerül a miniszterek elé, nem törvényjavaslat-csokor. A piacok türelmét azonban nemcsak a reformok körüli bizonytalanság teszi próbára, hanem az is, hogy eközben egyre ködösebbnek tűnik az államháztartási pálya.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnap tette közzé a januári részletes adatokat, amelyek szerint a deficit már az első hónapban elérte az éves cél közel 18 százalékát. A 122,8 milliárd forintos mínusz különösen szembetűnő az után, hogy az előző három esztendőben 30-40 milliárdos többletet mutatott a januári költségvetési egyenleg, igaz – mint arra az NGM közleménye is figyelmeztet –, korábban voltak ennél is nagyobb, 200 milliárd forint körüli hiányok. Az is tény, hogy a deficit mögött több egyszeri tétel húzódik meg, több kisebb tényező viszont éppen hogy javított a költségvetés helyzetén. Utóbbi körbe tartozik az, hogy különadóból – pénzügyi rendezés formájában – 6,2 milliárd forint érkezett az államkasszába januárban is, holott ilyen bevétellel nem számoltak, miközben az előző évinél 4,5 milliárddal kellett kevesebbet költeni álláskeresési támogatásokra.

Ma kerülnek a kormány elé azok a zárolások is, amelyeket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter két hete jelentett be. A kabinet váratlan gazdasági folyamatokra történő hivatkozással különít el mintegy 250 milliárd forintot a fejezetek költségvetéséből, ám egyre többen vélik úgy, valójában a GDP 3 százaléka alatti hiánycél teljesítéséhez van szükség a megtakarításokra. Úgy tűnik ugyanis, hogy a költségvetés tavaly őszi módosítgatása során a honatyák kissé túllőttek a célon és a reálisan várható adóbevételi szinten. Az első hónap alapján ugyanakkor még nem rajzolódnak ki világosan az irányvonalak a költségvetési bevételek terén, lévén egyelőre a decemberi bérek és nyereség után fizetendő közterhek folytak csak be a büdzsébe. A személyi jövedelemadóban már így is jelentős visszaesés érzékelhető.

Érdekesség a tb-alapok gazdálkodása. Annak ellenére, hogy a korábban a magánnyugdíjpénztárakhoz befolyó járulékok immár a Nyugdíjbiztosítási Alapot hizlalják, a kassza a tavalyi 6,8 milliárdos többlet helyett ez év januárjában 32 milliárd forintos deficitet mutatott. Ennek oka, hogy az idén már nem stafírozzák ki adóforintokból (tavaly csak januárban 50 milliárdot kapott a nyugdíjkaszsza), a tb-alapok pedig még akkor is deficitesek, ha a teljes járulékbevétel oda folyik be. A hiányzó pénzeket a második nyugdíjpillér vagyonának értékesítéséből pótolná a kormány az év során, ám addig arra lehet számítani, hogy jelentős, több százmilliárd forintos mínusz keletkezik a tb-ben.

Erre utal az is, hogy a Bloomberg hírügynökség kérdésére Buzás László, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese leszögezte: májusban kapják meg a második nyugdíjpillérből az ő kezelésükbe kerülő vagyonelemeket. Az ÁKK ezután azonnal bevonja a portfólió állampapírrészét, így mintegy 5,5 százalékponttal lehet csökkenteni az államadósságot – tette hozzá a szakember. A tb-kassza kiegészítésére tehát nem ebből a forrásból kerül sor, hanem az egyéb vagyonelemek nyár és ősz folyamán várható értékesítéséből.

Visszakapná jogköreit az AB?

A költségvetési törvény előzetes normakontrolljának a kivételével visszakapná az Alkotmánybíróság (AB) azokat a jogköröket, amelyektől a kormány tavaly novemberben fosztotta meg a testületet. Legalábbis erre utal Gulyás Gergely, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnökének tegnapi nyilatkozata. A jogkörök visszaállítását az ellenzéki pártok is követelték, e feltételhez kötvén az alkotmányozásban való részvételüket. „A jogkörök szűkítése egy gazdasági szükséghelyzetben született lépés volt” – fogalmazott Gulyás, aki szerint ennek ellenére nem fér kétség a magán-nyugdíjpénztári törvény alkotmányosságához. Kilátásba helyezte azt is, hogy az új alkotmány módosításához elegendő lesz az adott Országgyűlés kétharmados többsége, vagyis nem lesz szükség két egymást követő jóváhagyásra úgy, ahogy az a korábbi tervekben szerepelt. Így nyilatkozott a Hírszerzőnek Szájer József fideszes EP-képviselő, aki hozzátette: a jövőben csak azok fordulhatnának az AB-hoz, akik bizonyítani tudják, hogy sérti a jogaikat a vitatott törvény.




Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek