Változatlan az alapkamat

Megállt a kamatemelési ciklus, enyhén javult az inflációs környezet. A parlament jövő hónapban nevezi ki a monetáris testület új tagjait, azonban enyhébb pénzpolitikát ez sem feltétlenül hoz.

Három egymást követő kamatemelés után tegnap változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa (MT). A tanács két javaslatot tárgyalt, egy tartásra és egy 25 bázispontos csökkentésre vonatkozót, túlnyomó többséggel a tartásra szavaztak a tagok – mondta el a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András MNB-elnök. A döntés egybevág az elemzők előzetes várakozásával, miután már januárban is csak egy tanácstagon múlt, hogy emeltek. A Reuters múlt heti felmérése alapján az év végéig hasonló kamatszintre lehet számítani.

Az infláció kellemes meglepetést okozott januárban, a maginfláció is kedvezőbben alakult a jegybanki várakozásoknál – világította meg a döntés hátterét Simor. A piaci szolgáltatások alacsony drágulási ütemét is kiemelte mint kedvező hírt. A bérek is alacsonyabb dinamikával növekedtek, ez a rendszeres bérekre is érvényes. Nincs számottevő inflációs nyomás a belföldi összetevők felől. A jövőben az a kérdés, hogy a korlátozott belső kereslet vagy az olajárak emelkedése lesz-e az uralkodó tényező, amelyben a várakozásoknak lesz döntő szerepe. Ezek a korábbi tapasztalatok alapján nem a 3 százalékos cél körül horgonyoztak le – mondta el a jegybankelnök.

Ugyancsak tegnap fogadta el a parlament a jegybanktörvény módosítását, amelyben az MT külsős tagjainak kinevezését vonják a parlament hatáskörébe. A lépést azzal indokolják, hogy a monetáris tanács MNB-elnökén és alelnökein kívüli tagjai esetében a különböző szempontok átfogó mérlegelése, ennek révén a döntések megalapozottsága tovább javuljon. Hozzáteszik: ez közeledést jelent az Európai Unió gyakorlata felé, mivel, ahol még van önálló monetáris politika, a parlament számos esetben fontos szerepet játszik az azt irányító testületek tagjainak kiválasztásában. Példaként megemlítik Bulgáriát, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Romániát és Svédországot.

Nem szolgálja a gazdaság érdekeit a módosítás – ez volt Király Júlia MNB-alelnök fő mondanivalója, amikor az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága a törvénymódosítás tárgyalásakor meghallgatta. Legutóbb a Gyurcsány-kormány próbált befolyást szerezni a monetáris testületben, amikor 2004-ben tizenegy főre duzzasztották a létszámát, azonban ezzel nem sikerült egységes frontot kialakítani a tanácson belül.

Simor károsnak nevezte a tegnapi sajtótájékoztatón a beavatkozást, mint mondta, már az is csökkenti a jegybank működésének hatékonyságát, ha a piaci szereplők azt gondolják, hogy sérülhet az intézmény függetlensége. A 2007-ben kinevezett elnököt a Fidesz politikusai már kormányra kerülésük előtt is támadták, többször is nyíltan bírálták az általuk túl magasnak tartott alapkamat miatt.

A kormányzat szándékából kiindulva feltehetőleg engedékenyebb, az alacsonyabb alapkamatot preferáló tanáccsal lesz dolgunk, azonban a kamatcsökkentések egyáltalán nem garantáltak – vélekedik Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. A globális nyersanyagár-növekedés, az itthon várható béremelések és az erősödő belső fogyasztás abba az irányba mutatnak, hogy a hazai infláció a monetáris politika számára releváns időhorizonton nem éri el a jegybank háromszázalékos célját – érvel a szakértő. Szintén az alapkamat-csökkentés esélyeit mérsékli, hogy a környező országok már elkezdték vagy tervezik az irányadó rátáik emelését, ami szűkíti a mozgásterünket. Az új tanács ettől függetlenül még kísérletezhet a monetáris enyhítéssel, azonban lehetséges, hogy ez a forintárfolyam és a kamatszint jelentősebb kilengéseivel jár majd együtt – figyelmeztet Bebesy. Egy meggyőző fiskális kiigazító csomag azonban új helyzetet teremthet, jelentősen erősödő forint az irányadó ráta csökkentését is indokolhatná, azonban jelenleg ennek a forgatókönyvnek kisebb esélyt ad az elemző.