A Bajnai-kormány pénzügyminisztere szerint nem állja meg a helyét az érvelés, miszerint az államadósságot csak a mostani korrekciókkal lehet csökkenteni - viszont örömmel látna egy, az államadósság keletkezésének körülményeit részleteiben "kibontó" vizsgálatot. Oszkó ugyanakkor egyetért abban a mostani kabinettel, hogy hozzá lehet nyúlni a szociális ellátórendszer egyes elemeihez - a rokkantsági nyugdíjakhoz vagy
a korkedvezményes nyugdíjak rendszeréhez.
Oszkó Péter visszautasította azokat a kormányoldali érveléseket, hogy már a tavalyi költségvetés számai sem lettek volna megalapozottak. “Nagyon régóta folytatjuk ezt a vitát, a tavalyi költségvetés messze megállt a lábán nemzetközi összehasonlításban.” - mondta. Szerinte a 2011-es “költségvetési lyuknak” semmi köze a tavalyi büdzséhez: az egykulcsos bevezetése és a “további beígért és tervezett adócsökkentések” okozzák az idei és a későbbi évek hiányát – emiatt kell a korrekciót véghezvinni – hangoztatta a volt tárcavezető.
Oszkó örülne az államadósság-vizsgálatnak is, mint mondta, az intézkedésekre a korábbi államadósság-növekedés miatt is szükség van a kormányzat szerint, utóbbi ráadásul azt is megvizsgálná, kik felelősek az elmúlt évek drasztikus államadósság-növekedéséért. Elismerte, hogy minisztersége alatt “volt honnan javulnia” a mutatónak, viszont kiemelte: a rendszerváltozás óta az ő pénzügyminisztersége alatt zárt egy félévet pozitív szaldóval a költségvetés.
A felvetésre, hogy a Fidesz-kormány idején az államadósság inkább az ötven százalékhoz volt közel, semmint a mostani nyolcvanhoz, a volt miniszter úgy válaszolt: ez igaz, de ennek okát a megelőző Bokros-csomag intézkedéseiben látja, amely jelentősen javított az államadósság-pozíción.
A Közbeszéd másik felvetésére, miszerint éppen a magas államadósság miatt is kell most korrekciókat végrehajtania kormányzatnak, Oszkó úgy reagált: ezekre nem azért van szükség, mert csak így lehet csökkenteni az államadósság mértékét. “Ha nincs az adórendszerben ilyesfajta átalakítás, ami 2011-ben meg a későbbi években történik, és picit erősebb a kiadási kontroll, akkor az államadósság csökkenő pályán lett volna”
A Széll Kálmán tervben megszigorítanák a rokkantsági nyugdíjak rendszerét, a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, a táppénzellátás rendszerét – mivel sokan a vagy a munka elől menekülnek a szociális ellátórendszerbe. A szigorítások nyomán akár egy-kétszázezer ember is kikerülhet ezekből a rendszerekből. “Ez a logika az, amit én magam is sok helyütt támogattam és elmondtam” - reagált Oszkó, aki szerint a rászorult embereket meg kell tudni őrizni a rendszerben – de a rokkantsági nyugdíjasok száma, a végtelenül engedékeny korkedvezményes nyugdíjazási rendszer mind olyasmi, amihez hozzá lehet nyúlni. Az ellátórendszerből kikerülők befogadásához szükség lesz a növekedésre a versenyszférában, amihez Oszkó Péter nem látja elegendőnek az egykulcsos adót – de nyilván a kormány érdeke és törekvése is a növekedés.
