Miközben az Orbán-kormány nem sokkal felállása után azzal az indokkal helyezte át a külgazdaságért felelős gazdasági tárcától a fejlesztési minisztériumhoz tartozó MFB-hez a külföldi tőkebevonás és a magyar tőkeexport ösztönzését, a kereskedelemfejlesztést közel húsz éve végző ITD Hungary Zrt.-t, hogy a csoport része több más, e tevékenységet kiegészítő szervezet (Eximbank, Mehib, Corvinus), alig pár hónappal e döntés után új koncepciót valósított meg.
Január elsejével felállíttatta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) háttérhivatalaként a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA), a jogelődnek deklaráltan nem, ám tevékenységi körben egyértelműen az ezzel a lépéssel gyakorlatilag halálra ítélt ITD utódszervezetét. Ezt szakmai berkekben több mint furcsának tartják, rámutatva: felesleges volt e kitérő, kiváltképpen az, hogy kivezetnek egy a rendszerváltás óta külföldön is jól csengő márkanevet (ITD), mindezt valamifajta – legalábbis vélt – presztízsokokból. Nevük elhallgatását kérő szakemberek állítják: ez részint felesleges pluszpénzbe kerül, hiszen egy új hivatalt kell(ett) felállítani, kiépíteni, megszervezni, illetve bevezetni, ráadásul az előző átszervezés pozitív hatásai is eltűnnek.
„Nem kell egyazon minisztériumhoz tartozni a befektetők hatékony kiszolgálásához. Lehet mátrixszemlélettel együttműködni. Erre az MFB és csoporttagjai készek” – reagált lapunk fenti anomáliára vonatkozó kérdésére Nyiri János, az MFB Zrt. szóvivője. „Természetesen a HITA-nak együtt kell működnie az NFM-mel, az MFB-vel, annak leánycégeivel a külföldi befektetők megfelelő kiszolgálása érdekében. Ebben van a hivatalnak nagy felelőssége” – fűzte hozzá. Ezzel együtt is – állítják szakértők – ismét bonyolultabbá válik majd az egyeztetés konkrét ügyekben, amit újfent házon kívül kell majd intézni.
Bonyolítja a helyzetet az is, hogy az új hivatal finanszírozása ugyan az NGM feladata, de a befektetésösztönzésre és a kereskedelemfejlesztésre denominált költségvetési források két tárcánál találhatók. A HITA költségvetési előirányzatát a Nemzetgazdasági Minisztérium fejezeten belül a 2011. költségvetési törvény tartalmazza a működési költségekre, illetve a programfinanszírozási igényekre. Emellett a Nemzeti Külgazdasági Hivatal fejezeti soron van 2,307 milliárd forint előirányzat, illetve a nemzetközi befektetéseket támogató célelőirányzatban 1,8 milliárd, s az azt előkészítő alap is ott található. Ugyanakkor a beruházásösztönzési célelőirányzat a fejlesztési tárcánál maradt – ez pedig nem elhanyagolható, hiszen egy felülről nyitott kasszáról van szó, amelyben 13,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
Nehezíti az új hivatal munkájának gördülékeny indulását az is, hogy – miként lapunknak többen állították – a két felelős tárca közötti átadás-átvételi folyamat keretében nem sikerült pontosan megállapodni abban, hogy mit is vihetnek át az ITD-től a HITA-ba átvett szakértők. Ugyanis a HITA nem új alapokról indult, az ITD szakemberei közül eddig már mintegy 70-80-at átvett. (A hivatal a vonatkozó kormányrendelet szerint összesen 155 főt foglalkoztathat.) Információink szerint vita volt és van abban, hogy milyen dokumentumokat, elemzéseket stb. vihetnek át a munkatársak az új hivatalba. Márpedig az eddig az ITD által vitt projektek (például egy külföldi vagy éppen egy külföldi kiállításon való komplex magyar megjelenés előkészítése) ezentúl a HITA felelősségi körébe tartozik, s – némileg sarkítva – az ITD-ben a potenciális befektetővel pénteken lezajlott tárgyalást hétfőn már a HITA-ban folytatja ugyanaz a szakértő.
Dobos Erzsébet, a HITA elnöke minapi sajtótájékoztatóján a Világgazdaság kérdésére ezzel kapcsolatban leszögezte: „Az átadás-átvétel részét képezik a szakmai háttéranyagok is.” Nyiri János pedig úgy fogalmazott: „Az ITD és az MFB mindenben csak a törvényes úton tud eljárni.” Hozzátette egyébként, hogy „az ITD a ma még nem működő hivatal munkáját végzi – mivel a hivatalt fölállították ugyan, de a struktúrája kiépülésének az ideje elhúzódott, ezalatt az ITD pedig nem hagyhatta el a terepet. A magyar gazdaságfejlesztés és a külföldi befektetők érdekében a saját és az MFB kockázatára működik, mivel az átmeneti idő munkamegosztására nincs megállapodás.”
feleslegessé vált az ITD?
„Nem pártolnánk, hogy két ITD legyen, fölösleges a piaci szereplők körében zavart okozni” – reagált lapunk információjára Nyiri János, hogy egyes vélemények szerint megmaradna az ügynökség mint az anyatárca egyfajta háttérintézménye. Szakmai körökben ezzel kapcsolatban ugyanis arra mutatnak rá, hogy az ITD-nél továbbra is van olyan tudás és tapasztalat, amely segíthetné például Fellegi Tamás fejlesztési minisztert, a többi között az orosz, a kínai és az ukrán gazdasági kapcsolatok kormánymegbízotti minőségében. A szóvivő tudatta: pillanatnyilag az tűnik bizonyosnak, hogy bezárás vár az ITD-re. A mikéntje még kérdéses.
Az ITD-t a korábban már az MFB által – furcsa körülmények között – kinevezett vezetők irányítják. -->
