BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Nincs béremelés, 16 éves korig kell tanulni - Itt a közoktatási törvény

A pedagógusok béremelése még várathat magára, és 16 éves korig szólhat a tankötelezettség - áll az Index birtokába került anyagban. A diákoknak nem kell 6 tárgyból érettségiznie.

A pedagógusoknál reálisan 2014 után várható „reálisan” béremelés – írja az Index, a birtokába került szinte véglegesnek tekinthető új közoktatási törvényre hivatkozva.

„A koncepció egyértelművé teszi, hogy a jövőben a pedagógusok állami alkalmazottakká válnak, azaz bérüket az állam biztosítja. Az egyeztetéseken a gazdasági tárca kikötötte azt is, hogy a tanároknak nem adhatnak különböző jutalmakat és pótlékokat az iskolákat fenntartó önkormányzatok. Ezzel akarják ugyanis elkerülni azt, hogy a tanárok fizetése között az egyes települések gazdasági helyzetétől függően különbségek legyenek” – áll a cikkben.

A Nemzetgazdasági és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között még „vita van”, hogy a bérek emelését eredményező életpálya-modell mikor vezethető be. Az NGM szerint a 2014/2015-ös tanév előtt erre nincs reális esély.

Az NGM szerint szükség van arra, hogy „a közoktatási rendszer átalakításával belső megtakarítás képződjön”, a Nefmi ugyanakkor kiemeli, hogy „politikai kockázatokat rejt, ha a tanárok által várt béremelést nem kezdik el minél hamarabb”.

A dokumentum azt is tartalmazza, hogy az előzőleg tervezett 15 éves kor helyett 16 éves korra szállítják le a tankötelezettséget. A Hoffmann Rózsa vezette államtitkárság lemondott arról, hogy 6 kötelező érettségi tárgy legyen, így marad az 5. Az indoklás szerint ez túl nagy terhet rótt volna a diákokra.

A diákoknak 50 óra „karitatív” munka kötelező, az eredetileg tervezett 60 helyett - ha valaki érettségizni szeretne -, s erről írásos beszámolót kell készíteni.

Pokorni Zoltán még tegnap este az InfoRádióban azt mondta, hogy Júniusban foglalkozhat majd a Parlament a közoktatási és a felsőoktatásról szóló törvényjavaslattal. Az Országgyűlés Oktatási Bizottságának fideszes elnöke arról is beszélt, szerinte nem biztos, hogy meg kellene változtatni a ma érvényben lévő tizennyolc éves tankötelezettségi határt, hiszen ha valaki ennél előbb szerez sikeresen szakmát, a jog szerint befejezheti a tanulmányait.

"Úgy hallom, hogy a felsőoktatás egy kicsit jobb állapotban van, mármint a készültség szempontjából" - közölte az Aréna című műsorban Pokorni Zoltán. Az Országgyűlés Oktatási Bizottságának fideszes elnöke elmondta: jelenleg is rengeteget dolgoznak a közoktatási törvényen, amelybe beépül majd a pedagógus életpályamodell, tehát ez utóbbi nem lesz önálló jogszabály.

Mindeközben a Nemzetgazdasági Minisztérium berkein belül zajlik a szakképzési törvény módosítása, amely legalább olyan fontos, mint az előbb említettek - fűzte hozzá a szakpolitikus. Ezekkel várhatóan júniusban foglalkozik majd az Országgyűlés, és ha minden jól megy, akkor június huszadikáig lezárulhat a vita, ezután pedig elfogadhatjuk az új törvényeket - mondta Pokorni Zoltán.

Arról, hogy ezekbe a jogszabályokba át kell-e vezetni valamit a Széll Kálmán-tervből, például az oktatási kötelezettség korhatárát, a politikus úgy nyilatkozott: a Széll Kálmán-terv törvénybe iktatásának jó példája ez, hiszen még a végleges korhatár kérdése sem dőlt el.

A tizenöt éves korhatár sok mindenkit meglepett - folytatta Pokorni Zoltán, majd kijelentette, hogy ezt maga sem tartja szerencsésnek. Szerinte a most hatályban lévő tizennyolc éves tankötelezettségi határ is csupán vágy volt, nem teljesült, és éppen a szakmunkásképzésből rostálódtak ki ezrével a gyerekek. Tavaly például tizenháromezren, annak ellenére, hogy elvben kötelező lett volna tanulniuk. Ennek másik oldala viszont, hogy sikeresen megszerzett szakma esetén korábban ki lehetett válni az oktatásból  - jegyezte meg.

Nem volt jó üzenete ennek a tizenöt éves határnak, azzal együtt, hogy köztudottan az iparkamara vezetője, Parragh László vette nevére ezt a javaslatot. A tizenhat év inkább elfogadható - jelentette ki Pokorni Zoltán, de hangsúlyozta, hogy ő annak örült volna, ha egyáltalán nem nyúlnak hozzá az eddigi szabályhoz, az előbb említett előnye miatt. Hiszen, ha valaki tizenhét évesen szerzett szakképzettséget, a mai törvényi rendelkezés alapján kiléphet az oktatásból, nem kell tovább koptatnia az iskolapadot - fejtette ki.

Pokorni Zoltán szerint ma senki nem tud belépni a munkaerőpiacra tizenhat évesen, különösen egy ilyen pangó, válságos gazdasági időszakban. Nem azon kellene törni a fejünket, hogy miként szabaduljunk meg ezektől a gyerekektől, hanem azon, hogy ne jöhessen létre ilyen helyzet - összegezte a politikus.

Kapcsolódó cikkek