Szinten marad az alapkamat

döntés. Az elemzői várakozásokkal összhangban szinten maradt a 6 százalékos jegybanki alapkamat. A Magyar Nemzeti Bank tegnapi ülésén – az előző havihoz hasonlóan – egységes volt a monetáris tanács, amely tegnap egészült ki újra hét főre, miután március elején lejárt a négy külsős tag mandátuma, de az előző ülésig csak három új tag foglalta el a székét. A korábbi aggodalmakkal ellentétben nem hozott feszültséget a testület többségének lecserélése, sőt, ilyen egyetértésre eddig alig volt példa. Simor András óvatosan fogalmazott az ülést követő sajtótájékoztatón, szerinte az új tagokkal még az ismerkedés fázisában tartanak, amely hosszabb folyamat, de egyelőre harmonikusnak mondható az együttműködés.

A magyar alapkamat tavaly novemberig történelmi mélypontján, 5,25 százalékon volt, onnan emelte három lépésben január végére a mostani szintre az MNB. Míg azonban 2008 ősze óta elsősorban az ország iránti pénzpiaci bizalom, illetve jobbára bizalmatlanság jelentette a szűk keresztmetszetet az irányadó rátával kapcsolatban, a legutóbbi szigorítási sorozatkor már az inflációs veszélyekre hivatkozott a jegybank döntéshozó testülete. Ez önmagában kedvező fejlemény lenne, ha nem a nyersanyag- és élelmiszerárak elszabadulása miatt kellett volna meghozni a döntést. Pontosabban ezek másodkörös hatása, azaz a többi termék árába való beszivárgása okán. Ennek az aggodalmának még a tegnapi sajtótájékoztatón is hangot adott az MNB-elnök, a tartósan a cél fölött ragadt drágulás mellett „a várakozások nem megfelelően horgonyzottak”.

Egyelőre az inflációs jelentésben közölt előrejelzés mentén halad a gazdaság, de az idén így is jelentősen meghaladhatja a 3 százalékos célt a drágulás. Az MNB tartja azt az álláspontot, hogy a 6 százalékos alapkamat mellett 2012 végére elérhető a kitűzés. A legutóbbi ülés óta eltelt rövid időszakban csak egy inflációs adat jelent meg a KSH-tól, amely a jegybank számára nem jelentett meglepetést. Az infláció belső szerkezete ugyanakkor némileg más volt, mint amire számítottak, a maginfláció magasabb volt, a nyersanyagok áremelkedése viszont alacsonyabb. Ebből az egy adatból viszont nem érdemes olyan következtetéseket levonni, hogy az alappályától eltérne az aktuális – figyelmeztetett Simor.

A jegybank továbbra is azt tartja legvalószínűbbnek, hogy a gyenge belső kereslet és a munkanélküliség fegyelmező hatással lesz az árazási és bérezési folyamatokra. A jövőben a külső kereslet mellett a belső fogyasztásnak is lesz szerepe. Továbbra is bizonytalanok a növekedési kilátások, részben a különadók miatt – tette hozzá Simor. B. D.