„Ha 2020-ig húsz százalékra tudjuk növelni a Duna szállítási kapacitásának kihasználtságát a jelenleg kevesebb mint tíz százalékról, az már jó eredmény lenne” – mondta el a Világgazdaságnak Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős európai biztosa tegnap Gödöllőn, a Duna-régió stratégia koordinátori találkozója előtt. Azon kérdésünkre, hogy ennek érdekében – mint ahogy azt a magyar kormány szorgalmazza – a hajókat kellene-e a Dunához igazítani, vagy a folyót a hajókhoz, diplomatikusan annyit válaszolt: az ökológiai és az ökonómiai szempontokat egyszerre kell figyelembe venni.
A biztos szerint a fenti cél elérése érdekében egyrészt meg kell vizsgálni, milyen mértékben lehet fejleszteni a hajókat, például építőelemek vagy környezetbarát meghajtási formák tekintetében – ezt a célt szolgálhatja a magyar uniós elnökség által kezdeményezett közép-európai hajóépítő klaszter létrehozása is. Utalt arra is, hogy a Duna különböző szakaszain különböző hajótípusokat kellene bevetni, hiszen az egyes részek meglehetősen eltérő mértékben használhatók.
A sikerhez azonban a folyó hajózhatóságát is jelentősen javítani kell. A biztos az Európai Bizottság Duna stratégiájának tavaly decemberi bemutatásakor például a célok között említette, hogy néhány éven belül legalább 300 napon át kellene biztosítani a Dunán a 2,5 méteres merülési mélységet. Összehasonlításul: a mutató jelenleg hazánkban mindössze 180-200 nap iparági szakemberek szerint. A belvízi fuvarozók úgy vélik, ezen a téren lényegi javulást csak vízlépcsők építésével lehetne elérni.
A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.