Az alapkamat huzamosabb ideig történő fenntartása mellett elérhető 2012 végére az inflációs cél. Ez a felfrissített jegybanki inflációs jelentés fő üzenete, amelynek részleteit ma tette közzé az MNB. A prognózis alapján a kiegyensúlyozottabbá válhat, de továbbra is az lesz a meghatározó benne. A költségsokkok közvetlen inflációs hatásai fokozatosan lecsengenek, de a másodkörös hatások elhúzódnak – mutatta be Virág Barnabás, a jegybank elemzője.
A GDP-növekedés tekintetében az elmúlt két negyedévben a készletváltozás és statisztikai hiba komolyan emelkedett. Az MNB szakértői úgy gondolják, hogy az első negyedévben – a lengyelországihoz hasonlóan – GDP-mérési hiba tapasztalható a külkereskedelemben. Nálunk azonban ez a valósnál kedvezőtlenebb külkereskedelmi adatokat eredményezhetett, amit a készlet és statisztikai hiba tétel magas emelkedése is mutat. Az ugyanis tudható, hogy már nem jellemzi a gazdaságot egy ilyen erőteljes készletezési hatás.
Az európai és a régiós átlagtól abban tér el a magyar növekedés szerkezete, hogy intenzívebb volt a fogyasztáscsökkenés. A kilábalásban az is megkülönböztet minket, hogy a beruházások terén is elhúzódik a visszaesés. A külső kereslet visszafogottabb lehet a konjunktúramutatók alapján. A fejlődő gazdaságok külkereskedelme már visszatért a 15 éves trendhez, míg a fejletteké továbbra is alatta van. Ez is mutatja, hogy a fejlődő térség jelenti a globális növekedés motorját.
A háztartások esetében nagy óvatosság jellemzi a fogyasztási kedvet, a kapott jövedelmek nagyobb részét takarítják meg továbbra is, mint a válság előtti években. Az egyéb jövedelmek alakulása is gyengébb lehetett, mint korábban várták. Két éve nettó hiteltörlesztők a háztartások, ennek ellenére a hitelállomány lényegesen magasabb, mint a válság előtt volt, ezért hosszabb ideig korlátozhatja a fogyasztás növekedését.
A nagyobb beruházásokat kivéve ezen a téren nagyon gyenge az aktivitás, csak a gépipari beruházások mutatnak növekedést. A lakáspiacon pedig továbbra sem látszik az alagút vége.
Az új munkahelyek lassabban kerülnek kiírásra, sokkal lassabban áll helyre a munkakereslet, ami a többi európai gazdaságot jellemzi. A statisztikában látható emelkedést az államilag létrehozott munkahelyek jelentik.
A kormányzati lépések legerősebb hatása a munkaerőpiacon figyelhető meg. A legfontosabb intézkedés a rokkantnyugdíjasok munkaerőpiacra történő visszaterelése 200-220 ezer főt érinthet. Már az elmúlt években is szigorodtak a nyugdíjba vonulás feltételei. Akkor, vagyis a válság előtt a 40-54 éves korosztály elhelyezkedési a közép- és felsőfokú képzettségűeknél 50 százalékos volt, az alatt gyakorlatilag nulla. Jelenleg a rokkantak legnagyobb hányada 8 általánossal vagy kevesebbel rendelkezik, ez a tömeg csak az állami programokban tud majd elhelyezkedni – vélekedik a jegybanki elemző.
A munkakereslet ráadásul visszafogott, ezért még a jobban képzettek körében is nehézséget okozhat az elhelyezkedés. Mindezzel együtt a következő években fokozatosan megjelenhet 130 ezer ember, a foglalkoztatási ráta is nagyjából ennyivel javulhat. A azonban 10 százalék körül maradhat. A reálbérek a termelékenység alatt növekedhetnek. A kereslet tekintetében a kormányzat Széll Kálmán terve és konvergencia programja 160 milliárd forinttal magasabb élénkítést tartalmaz, mint korábban számították.
A költségvetés idei nagy egyedi bevétele elfedi az adókiengedésből származó egyenlegromlást. Ez a 2,5 százalékos kiengedés nagy része előttünk van, másrészt a válság és a gazdaságpolitikai ösztönzők sokkal óvatosabb viselkedést eredményezett, ami csökkentette a kedvező impulzus hatását. A válság előtt is adóssággondokkal küzdő országokhoz képest Magyarország helyzete kedvezőnek tekinthető.
2012-ben a költségvetési pozíció javul, az ESA módszertan szerint 3,2 százalékos hiányt jeleznek előre. A Széll Kálmán terv egyes intézkedéseit nem vették figyelembe ezekben a számokban. A 250 milliárd forintos befagyasztásról még nincs konkrét intézkedés, ezért ezt is csak minimálisan építették be a prognózisba. Ha minden intézkedés megvalósul, akkor elérhető a kormány által kitűzött, 2,5 százalékos cél a arányában.
