Varga Mihály csendben dolgozik egy terven, Magyarországot kell megmentenie az MNB-nek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉvről évre visszatér a fenyegetés, 1901 óta a tavalyi volt a legszárazabb június Magyarországon, és az ország tíz legmelegebb évének mindegyike a 2000-es évekre esett. Az aszály immár nemcsak a következő generációkat fenyegeti, hanem a jelen élelemtermelését is. Ehhez képest sokkal kevesebbet hallunk a klímaváltozás elleni küzdelemről, Európában új, háborús divat szorította háttérbe. A Magyar Nemzeti Bank azonban tovább dolgozik, de alig ismert, hogy módja is van védelmezni a magyarok jövőjét.
A globális átlaghőmérséklet továbbra is a kritikus 1,5 fokos küszöbérték körül ingadozik, ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése változatlanul alapvető fontosságú – figyelmeztet az MNB friss Zöld pénzügyi jelentése.
Bár a globális felmelegedés és a klímaváltozás kifejezések némelyek számára már megszokottá vagy éppenséggel alacsonyabb prioritásúvá válhattak más témákhoz, így például a háborús gócpontokhoz vagy gazdasági feszültségekhez képest, a kedvezőtlen éghajlati folyamatokat ez nem akasztotta meg
– emlékeztet a nyilvánvalóra az MNB. Hogy a nyilvánvalóra figyelmeztetni kell, annak az az oka, hogy a korábbi minden egyebet háttérbe szorító fogadkozásokat követően Európában is komoly „zavar keletkezett az erőben”.
Az uniós fenntartható pénzügyi szabályozást az elmúlt időszakban egymással párhuzamosan érvényesülő, részben eltérő irányú folyamatok alakították, és ez a kettősség a következő időszakban is érezteti hatását. A keretrendszer jelenlegi fejlődési szakaszában egyszerre jelennek meg a versenyképesség javítását célzó egyszerűsítési és tehercsökkentési törekvések, valamint a szabályozás mélyítését és koherenciáját erősítő intézkedések.
Lefordítva: csinálják is, meg nem is. Ez már nem az MNB-jelentés: a lecsúszó európai autóiparban visszatérően panaszkodnak a következetlenségekre, bucskázásokra, visszafordulásokra és zavarra.
Az MNB ugyanakkor: csinálja.
Az MNB és a jegybankok közvetetten, irányadóként gigászi pénzösszegek felett diszponálnak
Ami a jegybank számára lehetőséget teremt, hogy komolyan beleszóljon a folyamatokba, az az, hogy felügyelőként és szabályozóként komoly irányító szerepet játszhat a pénzek mozgatói közt és a zöld irányba csatornázzon egyre több pénzt.
A nemzetközi pénzügyi szervezetek minden eddiginél nagyobb prioritást adnak a fenntarthatósági átmenet támogatásának, a klímakockázatok feltérképezésének és kezelésének, összességében az egész pénzügyi rendszer zöldítésének – írják.
Ebben a szakmai közegben különösen nagy eredmény, hogy az MNB fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenysége nemzetközi összevetésben továbbra is az éllovasok között található.
De mit tesznek konkrétan?
Száguldanak a zöldhitelek, de még van tennivaló
A jó hír: a zöldátalakulást képes kezelni a magyar bankrendszer a jegybank rövid távú klímastressztesztjének eredményei alapján. A rosszabb, hogy a bankok pénze nagyobbrészt továbbra is magas üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységeket finanszíroz.
Tennivaló bőven van, ez európai színtéren is jól kirajzolódik, hogy az átalakulásnak nem kevés a rizikója, tovább kell fejleszteni ezért többek között a banki kockázatkezelési gyakorlatokat. A banki portfóliókban a zöldágazatok előtérbe helyezését, és ezáltal a klíma- és környezeti kockázatok mérséklését, az MNB bővített, újabb egy évvel meghosszabbított Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény (TKK) programja immár még szélesebb körben támogatja – jelenti a jegybank.
- Ebbe a programba tavaly 1728 milliárd forintot vontak be, ami nagy ugrás: 28 százalékos az éves bővülés.
- A TKK programon kívüli zöldhitelekkel együtt 6,3 százalékra nőtt a zöldlakáshitelek aránya a hazai lakáshitelpiacon, és ezek 40 százaléka a legmagasabb energetikai besorolású ingatlanokat finanszírozta.
- A zöld vállalati és önkormányzati hitelek aránya 7 százalék volt 2025 végén, döntő részben napenergia-termelést és fenntartható kereskedelmi ingatlanokat finanszírozva.
- A zöldállampapírok aránya ugyanakkor stagnált, hiába bővült az állományuk mintegy 500 milliárd forinttal, miközben a zöldjelzáloglevelek volumene is nőtt.
- Számottevően nőtt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, illetve fenntarthatósági fókuszú befektetési alapok, továbbá befektetési életbiztosításokhoz (unit-linked) választható ESG szempontú eszközalapok volumene is: együttes nettó eszközértékük a 3300 milliárd forintot közelíti.
- Szem előtt tartva a befektetők megfelelő tájékoztatását és a „zöldre festés” kockázatának csökkentését, a fenntartható célokkal rendelkező, kollektív befektetési eszközök átláthatóságát elősegítve az MNB Névhasználati ajánlást adott ki, illetve továbbfejlesztette a Zöld Pénzügyi Termékkeresőjét.
- A jegybank fenntartható pénzügyekkel kapcsolatos szabályozó eszközei, elsősorban vezetői körlevelek, útmutatók és az MNB zöldajánlásai segítik az ESG-kockázatok integrálását a pénzügyi intézmények működésébe, illetve iránytűként szolgálnak a piacnak az – egyre összetettebb – nemzetközi szabályozási rendszerben való eligazodásban – jelenti a Varga Mihály vezette intézmény.
