Béremelés rendelet alapján

A javaslat szerint ráadásul nem is egyeztetés alapján születne meg a kívánt emelés szintje, január elsejétől a kormány egyszerűen rendeletben határozná meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Ha életbe lépne a változás, a munkaügyi ellenőrzés a jövőben az elvárt mértékű béremelés megadására is kiterjedne, amelyet legalább a dolgozók kétharmada esetében kellene megvalósítani.

Igaz, annak elmaradása esetén nem sújtaná a vállalkozót munkaügyi bírság, ám a munkaügyi hatóság a béremelés meg nem történtét határozatban állapítaná meg. A jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig az elmarasztalt vállalkozás nem indulhatna ajánlattevőként közbeszerzési eljáráson, és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhetne.

A rendelkezés minden bizonnyal az építőipart érintené leginkább hátrányosan, hiszen a közbeszerzések elérhetetlensége várhatóan több, az ágazatban tevékenykedő, amúgy is nehéz helyzetben lévő céget térdeltethetne le. A béremelés jogszabályi kikényszerítése annak megvalósítása esetén bérfeszültséget is okozhat több munkahelyen, hiszen az alacsonyabb keresetűek pozíciójának javulása bértorlódást eredményezne.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.