BUX 42,990.47
-0.25%
BUMIX 3,852.18
+1.11%
CETOP20 1,798.64
-1.19%
OTP 9,148
-0.74%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.00%
+0.87%
-1.33%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,170
0.00%
0.00%
-0.61%
0.00%
-0.48%
OPUS 156.6
+3.16%
-8.50%
0.00%
0.00%
-1.36%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,834
+0.85%
+0.79%
ALTEO 3,000
0.00%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+4.85%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+3.31%
+2.60%
-11.11%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Ezért kaptunk adópofont és így jöhetünk ki jól belőle

Nagyjából százmilliárd forintos tételt érint az Európai Bíróság tegnapi döntése, amelyben a közösségi joggal ellentétesnek minősítette a magyar áfatörvény néhány, az adó visszatérítéséről szóló passzusát. A szaktárca leszögezte: sem az idei, sem a jövő évi deficitcélokat nem befolyásolja a költségvetésre háruló újabb teher.

Nem igényelheti vissza az adózó az adómegállapítási időszak végén a felszámított és a levonható általános forgalmi adó (áfa) pozitív különbözetének azon részét, amely az általa ki nem fizetett beszerzésekre vonatkozik. Ahogy arra a korábbi főtanácsnoki indítvány alapján számítani lehetett, ez az indok húzódott meg a mögött, hogy tegnap az Európai Bíróság úgy határozott: nem felel meg az EU-irányelvnek a magyar áfaszabály több passzusa.

Hogy pontosan miről is van szó? Fő szabály szerint a cégek az általuk fizetendő áfából levonhatják a saját beszerzéseik után lerótt forgalmi adót. Elsősorban exportőr vállalatoknál fordul elő gyakran, hogy a levonható áfa összege nagyobb, mint a fizetendő adó mértéke. Ilyenkor a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. A jelenlegi magyar szabály azonban erre nem ad módot akkor, ha a cég valamely beszerzése ellenértékét (az arra háruló áfával együtt) ténylegesen még nem fizette ki üzleti partnerének. Ezen ügyletek áfája tehát nem igényelhető vissza, erre a következő adómegállapítási időszakban (adott esetben egy év múlva) is csak akkor nyílik lehetőség, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette az adott beszerzés ellenértékét.

E szigor azonban nem nyerte el a hazánk elleni eljárást kezdeményező Európai Bizottság tetszését, és – a tegnapi fejlemények alapján úgy tűnik – ezzel a luxemburgi testület is egyetértett. Ítéletük úgy fogalmaz: a vállalkozásokat megillető adólevonási jog nemcsak a megfizetett, hanem a fizetendő áfára is kiterjed. Mind adófizetési, mind -visszatérítési jog ugyanis akkor keletkezik, amikor a beszerzés megtörténik, nem pedig az ellenérték esedékességekor vagy annak megfizetésekor.

Az uniós jogi fórum kifogásolja azt is, hogy a magyar szabályozás miatt lehetővé válik a cégek adó-visszaigénylési jogának vég nélkül halasztása, amely szintén ellentétes az irányelvvel. A szabályozás aránytalanságát fedezi fel a bíróság abban is, hogy a magyarországi cégek által szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások esetén már az ellenérték kézhezvétele előtt kötelező az áfa megfizetése – vagyis itt nincs szó a tényleges összeg bevárásáról.

Az ítélethez fűzött magyarázatból ki is tűnik: amennyiben az áfafizetési kötelezettséget – akár csak egyes adózói körökben is – az ellenérték átvételéhez kötné a magyar szabály, a halasztás a visszatérítések terén is indokolhatóvá válna. Emlékezetes: gazdasági körök évek óta szorgalmazzák az adótörvények ilyen irányú módosítását, ám a kormányok nem álltak kötélnek. Most e szigor üt vissza magára az államháztartásra. A jogi fórum ugyanakkor megjegyzi: az adó-visszatérítés halasztására az uniós irányelv is lehetőséget ad, ám „ésszerű határidőkön” belül. A magyar szabály azonban ennek az elvárásnak sem felel meg.

Sem az idei, sem a jövő évi deficitcélt nem befolyásolja az Európai Bíróság döntése – nyugtatott tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca még vizsgálja a költségvetési hatásokat, ám annyit már elárultak, hogy – amennyiben szükségesnek bizonyul – a költségvetési bevételek növelésére mérlegelni fogják a Mol-részvénycsomag egy részének esetleges értékesítését. Emellett a minisztérium megteszi a szükséges lépéseket az áfaszabályozás módosítására, az alternatívák hamarosan a kormány elé kerülnek.

„A döntés mintegy százmilliárd forintos tételt jelent a büdzsének a következő hónapokban” – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Hozzátette: a kérdéses összegek viszszaigénylésére csak azután nyílik mód, hogy a kormány és az Országgyűlés rábólint a szabályozás módosítására. „Az jó hír, hogy egy jelentős összeg kerül a magyar gazdaságba, ennek érzékelhető pozitív hatása is lehet” – vélekedett Vámosi-Nagy. Megítélése szerint azonban az adóhatóságnak a jövőben több energiát kell fordítani az áfaellenőrzésekre, hiszen visszaélésekre csábíthat, hogy a visszaigényelt adó kifizetését nem kell igazolni.

Előzmények

Az Európai Bizottság 2007 tavaszán fordult először a magyar kormányhoz áfaügyben. A tárgyalások nem vezettek eredményre, így tavaly tavasszal már az Európai Bíróság elé került a vita. Az új kormány hivatalba lépésekor tehát már kész tény volt, hogy az ellentétet jogi úton kell rendezni. A tegnapi ítélet konkrét határidőt nem szabott a törvény módosítására, de arra mihamarabb sort kell keríteni.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek