Mélyülő fehérorosz válság

„Hibákat követett el, ahogy a kormány is hozott rossz döntéseket” – ezeket a szavakat mondta Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő még június közepén a központi bank elnökéről, akit hétfőn menesztett állásából. Az államfő szavai mutatják, hogy nem érhette váratlanul a közvéleményt a központi bank élére 1998-ban került, áprilisban szívműtéten áteső Pjotr Prakapovics menesztése. Lukasenko valójában már május végén megfenyegette a jegybankelnököt, hogy leváltja, ha nem talál megoldást az egyre mélyülő pénzügyi válságra, amely a Szovjetunió felbomlása óta a legsúlyosabb krízist idézte elő Fehéroroszországban.

A központi bank az utóbbi hetekben valójában számos intézkedést hozott a válság megfékezésére, amelyet elsősorban a folyó fizetési mérleg jelentős, a GDP mintegy 16 százalékát kitevő hiánya idézte elő. Május végén a jegybank drasztikus mértékben, 36 százalékkal értékelte le a fehérorosz rubel árfolyamát a dollárral szemben. A lépés célja az volt, hogy versenyképesebbé tegyék az exportot, ugyanis az ország valutatartaléka az utóbbi hónapokban minimális, csupán egyhavi import fedezésére elegendő szintre csökkent.

A valutaváltók előtt pedig mindennapossá váltak a kígyózó sorok, miután a lakosság egyre inkább dollárra vagy euróra váltotta a napról napra kevesebbet érő rubelt. Miután az importőrök nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű külföldi valutával, így számos boltban teljesen kiürültek a polcok, és hiány keletkezett gyógyszerekből is.

Eközben az infláció is az égbe szökött: a drágulás mértéke az első fél évben meghaladta a 36 százalékot. A pénzromlás megfékezése érdekében a jegybank a minap kétszáz bázisponttal, 20 százalékra növelte a kamatlábat, ez a világ egyik legmagasabb szintjének számít.

A válság kezelése érdekében június elején 3,5–8 milliárd dolláros hiteligényt nyújtott be Minszk a Nemzetközi Valutaalaphoz, ennek futamideje három-öt év lehet. A Lukasenko-rezsim nem először tárgyal az IMF-fel, ugyanis a globális pénzügyi válság miatt 2009 elején már felvett egy 3,5 milliárd dolláros kölcsönt a valutaalaptól. Szakértők szerint a nemzetközi pénzügyi szervezetben döntő szóval bíró Egyesült Államok és a nyugat-európai országok egy újabb IMF-hitelért cserébe az alapvető politikai és szabadságjogok biztosítását követelhetik majd. Emlékezetes, a tavaly decemberi elnökválasztás után több mint 700 ellenzékit vettek őrizetbe, és 45 főt elítéltek. A fő ellenzéki erők azóta is bénultságban vannak, azonban fiatalok rendszeresen tartanak tüntetéseket a rezsim ellen, amelyeket online közösségi oldalakon szerveznek meg. A demonstrációkat azonban, mint ahogy a múlt heti több száz fős tüntetést is, a rendfenntartó erők kíméletlenül szétverik.

A pénzügyi válság csak akkor okozhat komolyabb tüntetéseket az országot 1994 óta irányító Lukasenko rezsimjével szemben, ha az államfő egyik fő hívének számító ipari munkásság is csatlakozik az online szervezett demonstrációkhoz. A növekvő elégedetlenséget jelzi mindenesetre, hogy pár hete a lengyel határ mentén autósok tartottak demonstrációt az üzemanyag-korlátozás miatt. Elemzői vélemények szerint a közhangulat a nyár elmúltával válhat radikálisabbá, amikor is a lakosság szembesül a megugró fűtésszámlákkal.

A segély első, 800 millió dolláros részletét már meg is kapta Minszk. A hitelcsomag fejében viszont Moszkva azt követeli, hogy Minszk hajtson végre átfogó privatizációs programot.

Oroszország nem véletlenül a magánosítást szabta a hitel egyik feltételéül, ugyanis szemet vetett az ország stratégiai fontosságú energiacégeire, illetve fő mobilszolgáltatójára.

A segély első, 800 millió dolláros részletét már meg is kapta Minszk. A hitelcsomag fejében viszont Moszkva azt követeli, hogy Minszk hajtson végre átfogó privatizációs programot.

Oroszország nem véletlenül a magánosítást szabta a hitel egyik feltételéül, ugyanis szemet vetett az ország stratégiai fontosságú energiacégeire, illetve fő mobilszolgáltatójára.-->