Visszafogott kétéves kiadástervek
Az áprilisi konvergenciaprogramban felvázoltnál részletesebb, bár rövidebb időtávú költségvetési keretről született kormányrendelet. A Magyar Közlönyben közzétett, Semjén Zsolt kormányfőhelyettes által jegyzett dokumentum 2013-ig tartalmazza a költségvetési keretszámokat, amelyek alapján néhány terület jelentős megvonásokra számíthat. Az eddig is tudható volt, hogy a szociális kiadásokon és az egészségügyön kíván a legtöbbet spórolni a kormány, most már látszanak a konkrét számok is. Munkaerő-piaci támogatásra például 16 százalékkal kevesebb jut 2012-ben, azaz 283 milliárd forint, de ez az összeg 2013-ban már magasabb lesz, bár az idei előirányzatot nem fogja elérni még nominálisan sem.
A tervezet szerint a teljes kiadási főösszeg eközben 1,2 százalékkal lesz magasabb az ideinél 2012-ben, azaz jóval a 3,4 százalékra várt infláció alatti a kiadásbővülés. Az 1,9 százalékosra tervezett bevételnövekedéssel együtt ez a jövő évre ambiciózus, 1,9 százalékos GDP-arányos hiányt eredményez pénzforgalmi szemléletben. Ez ugyan nem vethető össze közvetlenül a konvergenciaprogram vállalásával (mert az az eredményszemléletű hiánymutatóra vonatkozik), de még annál is szigorúbbnak tűnik. Az idei hiánnyal sem lehet közvetlenül összehasonlítani a 606 milliárd forintos deficittervet, mivel az idén a Mol orosz részvénypakettjének megvásárlása terheli a kiadási oldalt, amely így 1184 milliárd forinttal haladja meg a bevételeket. Az utóbbi nélkül számított 2011-es hiány viszont már igen, és az 687 milliárd forintra várható.
A konvergenciaprogramban bemutatott takarékossági intézkedések megjelennek a friss dokumentumban, de nem teljes az összehasonlíthatóság. Az egészségügyben például az áprilisi program még 83 milliárd forintos lefaragást vállalt 2012-re, a mostani tervben 74,6 milliárdos a kiadáscsökkenés az Egészségbiztosítási Alapban (a bevételek szinte változatlanok).
Pozitívum, hogy az idén 124 milliárd forintnyi rendes tartalékot jövőre 142, 2013-ra 197 milliárd forintra emelik. Igaz, az idén ennél is nagyobb, 250 milliárd forintos plusztartalékot hozott létre a kabinet, ám ez a büdzsé évközi korrekciójának is tekinthető, mivel a hiányszámok eléréséhez ekkora spórolásra van szükség.
A minisztériumok és egyéb intézmények kötelezettségvállalását is maximálta a kormány. Itt is jelentős szigorítás látható, a keretösszegek jelentősen csökkennek, a legnagyobb mértékben a Nemzeti Erőforrás Minisztériumnál, 285 milliárdról 130 milliárd forintra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mozgástere is szűkül, 152 milliárd forint helyett 73 milliárd forintnyi kötelezettséget vállalhatnak, bár ebben a PPP-konstrukciókból adódó kifizetések nincsenek benne.
várhatóan a jövőben sem lesz önálló Pénzügyminisztérium
Kitart a csúcsminisztériumi rendszer mellett a kormány, pedig többször is megmutatkoztak már annak hátrányai. A centralizált struktúra ugyanakkor jól kezelhetőnek bizonyult az elmúlt egy évben politikai szempontból.A gazdasági és a pénzügyi tárca összevonásával tavaly felálló Nemzetgazdasági Minisztérium láthatóan kereste a szerepét az elmúlt egy évben. A gazdasági stratégia kidolgozása mellett a fiskális célok egy ideig másodlagosak voltak, később azonban – nemzetközi nyomásra – ismét prioritást kezdtek élvezni. Elemzők szerint a tárca kiszámíthatatlanul kommunikált 2010-ben, ezt az is mutatja, hogy egy ideig nem volt zökkenőmentes a havi államháztartási tájékoztatók kiadása sem, illetve kínosan kerülték a nyilvános megszólalásokat olyan ügyekben, amelyek nem jelentettek semmilyen veszélyt.
Sok konkrét tapasztalat alapján állítható, hogy rossz döntés volt a tárcák összevonása – mondta el lapunknak Békesi László volt pénzügyminiszter. Az EU-elnökséggel kapcsolatban is zavarokat okozott, hogy Matolcsy György volt az egyetlen kormánytag az Ecofin ülésein, aki nem pénzügyminiszter volt, nem volt megfelelően tájékozott olyan ügyekben, mint az adóalap-harmonizáció vagy az euróbevezetési feltételek felülvizsgálata – mondta el az expénzügyér. Emellett sokáig tisztázatlannak látszottak a hatáskörök a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszterek között – vélekedett Békesi, aki szerint ha nem terhelték volna Matolcsyt a homályos gazdaságpolitikai célkitűzések, akkor nem fordulhatott volna elő, hogy ekkora lyukat üssenek a büdzsén, mint az idén, majd 250 milliárd forintos kiadászárolással kelljen kezelni a helyzetet alig három hónappal a költségvetés elfogadása után. A volt miniszter szerint a tárcaöszszevonás lenne az egyik olcsón helyrehozható hiba, amelyet a mostani kabinet elkövetett.
Maga a büdzsézárolás egyébként az NGM-et ugyanúgy érintette, mint a többi tárcát, 10 százalékos létszámleépítést kellett végrehajtania Matolcsynak. Ez bizonyos területeken az átlagosnál is nagyobb karcsúsítást eredményezett, amelyhez kihasználták a köztisztviselők indoklás nélkül történő elküldésének átmeneti lehetőségét. A 250 milliárdos zárolásból 5,9 milliárd forint esik az NGM-re, ez több mint 4 százaléka a 133 milliárdos minisztériumi kiadási keretnek. A leépítések során vezetői posztokon is történtek változások, például Horváth Endre turizmusért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkárnak április 30-i hatállyal szűnt meg az állása. De több osztály és főosztály élén is volt személycsere.
A gazdasági és a pénzügyi tárca összevonásával tavaly felálló Nemzetgazdasági Minisztérium láthatóan kereste a szerepét az elmúlt egy évben. A gazdasági stratégia kidolgozása mellett a fiskális célok egy ideig másodlagosak voltak, később azonban – nemzetközi nyomásra – ismét prioritást kezdtek élvezni. Elemzők szerint a tárca kiszámíthatatlanul kommunikált 2010-ben, ezt az is mutatja, hogy egy ideig nem volt zökkenőmentes a havi államháztartási tájékoztatók kiadása sem, illetve kínosan kerülték a nyilvános megszólalásokat olyan ügyekben, amelyek nem jelentettek semmilyen veszélyt.
Sok konkrét tapasztalat alapján állítható, hogy rossz döntés volt a tárcák összevonása – mondta el lapunknak Békesi László volt pénzügyminiszter. Az EU-elnökséggel kapcsolatban is zavarokat okozott, hogy Matolcsy György volt az egyetlen kormánytag az Ecofin ülésein, aki nem pénzügyminiszter volt, nem volt megfelelően tájékozott olyan ügyekben, mint az adóalap-harmonizáció vagy az euróbevezetési feltételek felülvizsgálata – mondta el az expénzügyér. Emellett sokáig tisztázatlannak látszottak a hatáskörök a nemzeti fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszterek között – vélekedett Békesi, aki szerint ha nem terhelték volna Matolcsyt a homályos gazdaságpolitikai célkitűzések, akkor nem fordulhatott volna elő, hogy ekkora lyukat üssenek a büdzsén, mint az idén, majd 250 milliárd forintos kiadászárolással kelljen kezelni a helyzetet alig három hónappal a költségvetés elfogadása után. A volt miniszter szerint a tárcaöszszevonás lenne az egyik olcsón helyrehozható hiba, amelyet a mostani kabinet elkövetett.
Maga a büdzsézárolás egyébként az NGM-et ugyanúgy érintette, mint a többi tárcát, 10 százalékos létszámleépítést kellett végrehajtania Matolcsynak. Ez bizonyos területeken az átlagosnál is nagyobb karcsúsítást eredményezett, amelyhez kihasználták a köztisztviselők indoklás nélkül történő elküldésének átmeneti lehetőségét. A 250 milliárdos zárolásból 5,9 milliárd forint esik az NGM-re, ez több mint 4 százaléka a 133 milliárdos minisztériumi kiadási keretnek. A leépítések során vezetői posztokon is történtek változások, például Horváth Endre turizmusért és kereskedelemért felelős helyettes államtitkárnak április 30-i hatállyal szűnt meg az állása. De több osztály és főosztály élén is volt személycsere.-->
