Bespájzoltuk a törlesztéseket

A szokásosnál jóval mozgalmasabb az idén az államadósság finanszírozása: a magán-nyugdíjpénztári vagyon csökkentette az adósságot, lejáró kötvényekre és hitelekre öszszesen négymilliárd eurót kellett előteremteni, a kormányzati Mol-csomag pedig a devizatartalékot apasztotta.

Kevesebb mint a Mol részvénycsomagjának a megvásárlására fordított összeg felével csökkent júliusban hazánk devizatartaléka. A hó végi depozit 897 millió euróval volt kevesebb, mint egy hónappal korábban, holott az állam időközben kifizette a 21,2 százalékos Mol-részesedés 1,88 milliárd eurós vételárát, és ezzel ténylegesen megszerezte a korábban a Szurgutnyeftyegaz orosz olajipari vállalat tulajdonában lévő pakettet.

A magyarázat természetesen abban keresendő, hogy hazánk folyamatosan bocsát ki állampapírokat, a befolyó összeg egy része pedig a nemzetközi tartalékokat gyarapítja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett adatsorából kiderül az is, hogy a devizatartalék májusban érte el a csúcsát, akkor 37,6 milliárd euró volt hivatott szavatolni a magyar állam folyamatos fizetőképességét. A május végi adatot az dobta meg, hogy akkor került sor egy egymilliárd eurós, hétéves kötvény kibocsátására. Júniusban a tartalék 0,6 milliárddal csökkent, erre az akkor esedékes, szintén egymilliárd eurós kötvény törlesztése az első számú magyarázat. A Mol-ügylet után a devizatartalék mértéke július végén 36,1 milliárd eurót mutatott.

Valójában azonban még ez az adat is 2,4 milliárdos növekedésnek felel meg az év elejéhez képest. Erre akár az is magyarázat lehetne, hogy az egyre feszültebb világgazdasági környezetben tovább kell növelni az állami „devizapuffert”, ám a bővülésnek állampapír-piaci forgalmazási oka is van. Hazánk ugyanis az idén már összesen négymilliárd eurónyi külföldi kötvényt bocsátott ki abból a célból, hogy vissza tudjuk fizetni az év során az összesen ugyancsak négymilliárd eurónyi lejáró devizaadósságot. Mint említettük, ebből egymilliárdot már ki is pipáltunk, további egymilliárd pedig október 28-án válik esedékessé. A fennmaradó kétmilliárd euró nem hagyományos piaci eszköz: az év vége felé kerül sor a 2008-ban lehívott IMF–EU-hitelcsomag első részletének visszafizetésére. Ez a kétmilliárd ezúttal az Európai Bizottsághoz vándorol vissza, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé pedig jövőre kezdődik meg a kölcsön törlesztése (lásd táblázatunkat).

Az államadósság idei finanszírozása kapcsán érdekesség még, hogy a korábban a magánnyugdíjpénztárak birtokában lévő állampapírok bevonása 1342,7 milliárd forinttal csökkentette a forintadósságot. Az év elejéhez képest – a június végi adatok tanúsága szerint – így összesen közel 714 milliárddal csökkent. Ezzel szemben a devizaadósság értéke növekedett az első fél évben, összesen 353,2 milliárd forinttal. Ez utóbbi öszszeg mintegy háromszorosának megfelelő devizakötvény-kibocsátásra került ugyan sor, ám a törlesztés közel 285 milliárddal, a forint árfolyamának erősödése pedig csaknem 450 milliárddal mérsékelte a devizaadósság forintban kifejezett értékét.

a Nomura londoni elemzője. Megítélése szerint „nem lenne korrekt”, ha hazánkat az eurózóna perifériájához hasonlítanák a piacok, hosszabb távon azonban Magyarország hitelminősítésének a romlására van nagyobb esély, mint annak javulására.

a Nomura londoni elemzője. Megítélése szerint „nem lenne korrekt”, ha hazánkat az eurózóna perifériájához hasonlítanák a piacok, hosszabb távon azonban Magyarország hitelminősítésének a romlására van nagyobb esély, mint annak javulására. Óvatosabb az ÁKK is Az állampapír-piaci feszültség hatására az Államadósság-kezelő Központ csökkentette a csütörtöki aukciókra meghirdetett mennyiséget. Az eddigi árveréseken a hároméves papírból 20 milliárd, a tízévesből pedig 10 milliárd forintnyit kínáltak eladásra, ezek az összegek most 15, illetve 8 milliárd forintra csökkennek. Az ötéves papírból ugyanúgy 15 milliárd forintot dob piacra az ÁKK a héten is, mint korábban.-->