Az 5 éves magyar államcsőd ellen köthető biztosítási felár az elmúlt napokban éves csúcs közelében mozgott, jóval meghaladva a régiós országok csődbiztosítási szintjét. A nyár igen forró volt: részleges görög csődről döntöttek az EU vezetői, az adósságválság átterjedhet az eurózóna nagyobb országaira (Olaszország és Spanyolország), és az Egyesült Államokban is lassult a gazdaság kilábalása. A befektetők pedig egyre idegesebbek, és felerősödtek a W-alakú válsággal kapcsolatos aggodalmak. A csődbiztosítási felárunkat hazai tényezők is emelték.
Ebben a hónapban 2009 márciusa óta nem látott csúcs közelébe került a magyar CDS-felár, amelyről alig mozdult lefelé a jegyzés. A Bloomberg adatsora alapján Magyarország a 8. legkockázatosabb állam (az irányadó 5 éves időtávban), 425 bázispontos értékkel. A 10. helyen áll Egyiptom, míg az adósságválsággal sújtott Itália a 14. helyen áll, utánuk pedig a spanyolok következnek.
A világ legkockázatosabb országa Görögország, 2255 bázisponttal, ahol egyre nagyobb félelmek övezik a második görög mentőcsomag megvalósulását; a finnek (és már más országok is) ugyanis biztosítékot kérnek, hogy a kölcsönt a görögök mindenképp visszafizessék.
Suppan kiemelte, a frank eladósodás miatti kockázat ismert, Magyarország tekintetében, a száguldó alpesi deviza önmagában jelentősen felerősíti ezt a kockázatot. „Növeli hazánk kockázatát, hogy a kiábrándító lett, és mivel eddig csak a külső kereslet húzott, ennek lassulása esetén nem lesz hajtóerő” – húzta alá az elemző.
A magyar gazdaság a második negyedévben az első gyorsbecslés alapján negyedéves alapon megállt, míg éves alapon 1,5 százalékot növekedett. Szezonálisan kiigazítva és naptárhatástól megtisztítva a bővülés üteme csupán 1,2 százalék. Suppan hozzátette, legfeljebb az autóipari beruházások és az EU-s péntek adhatnak lökést a gazdaságnak.
A magyar CDS-jegyzésár alakulását érdemes más országokéval együtt vizsgálni – válaszolta a Világgazdaság Online-nak Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza. „Az adósságproblémák fokozódása miatt a CDS-jegyzésárak emelkedése Európa-szerte jellemző volt, a biztonságosnak és stabilnak tartott Németország felára is 80 bázispontra ugrott a korábban jellemző, 40 pont körüli szintekről” – hangsúlyozta a közgazdász. Hozzátette, említhetnénk akár a régió biztonságos menedékének számító Csehország CDS-ének megugrását is. Magyarország kicsit, nyitott, a gazdasági és monetáris unióhoz ezer szálon kötődő gazdaságként nem vonhatja ki magát a nemzetközi trendből.
Barta György szerint a terhelő fiskális múlt, a még mindig régiós rekordernek számító adósságráta és a háztartások, illetve önkormányzatok fedezetlen devizapozíciójából adódó rendkívüli kockázat is árt a megítélésünknek. „Ennek fényében örvendetes, hogy a kormány következetesen kinyilvánítja a fiskális célok iránti elkötelezettségét, az ősz közeledtével a piac pedig már a konkrét megszorító intézkedések bejelentését is várja” – zárta kommentárját az elemző.
A CDS-felár augusztus elején ugrott meg látványosan, amikor az önkormányzatok a frankhitelek kapcsán jelezték, egy évvel később kezdhessék meg a tőke visszafizetését egy körülbelül 600 milliárd forintos hitelállomány esetében. Az önkormányzatok egy év türelmi időt kérnek hiteleik tőketörlesztésének megkezdésére - mondta Gémesi György egy rádióinterjúban. Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondta, hogy erről még levelet is írtak Orbán Viktornak. „A hitelpiacok nem különösebben értékelték a lépést, amely egyértelmű szándék az átütemezésre” - mondta Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland közgazdásza. Ez talán befolyásolta a hangulatot, mert azt jelenti, hiányzik a fizetési hajlandóság bizonyos állami szervezetek részéről – húzta alá.
