BUX 41,473.45
-3.32%
BUMIX 3,899.47
-2.03%
CETOP20 1,970.31
-1.12%
OTP 10,290
-4.50%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
0.00%
-9.88%
-0.46%
-5.25%
+25.00%
-0.37%
0.00%
-0.14%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,716
-5.37%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-2.52%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.57%
0.00%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,172
-4.56%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Csúcson a csődkockázat - Megszorításokra várnak az elemzők

A magyar csődbiztosítási felár látványosan emelkedett, amely több tényezőre vezethető vissza: nemzetközi trend és hazai folyamatok is közrejátszottak. A magas adósság, a terhelő fiskális múlt, a frankhitelek állománya mind a kockázati felár emelkedését táplálták.

Az 5 éves magyar államcsőd ellen köthető biztosítási felár az elmúlt napokban éves csúcs közelében mozgott, jóval meghaladva a régiós országok csődbiztosítási szintjét. A nyár igen forró volt: részleges görög csődről döntöttek az EU vezetői, az adósságválság átterjedhet az eurózóna nagyobb országaira (Olaszország és Spanyolország), és az Egyesült Államokban is lassult a gazdaság kilábalása. A befektetők pedig egyre idegesebbek, és felerősödtek a W-alakú válsággal kapcsolatos aggodalmak. A csődbiztosítási felárunkat hazai tényezők is emelték.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak azt írta, globálisan felfelé mozogtak a CDS-felárak, gondolom a kockázatok átárazása és a recesszió kockázatának növekedése miatt. Megjegyezte, a mi volatilitásunk magasabb is az átlagnál.

Ebben a hónapban 2009 márciusa óta nem látott csúcs közelébe került a magyar CDS-felár, amelyről alig mozdult lefelé a jegyzés. A Bloomberg adatsora alapján Magyarország a 8. legkockázatosabb állam (az irányadó 5 éves időtávban), 425 bázispontos értékkel. A 10. helyen áll Egyiptom, míg az adósságválsággal sújtott Itália a 14. helyen áll, utánuk pedig a spanyolok következnek.

A világ legkockázatosabb országa Görögország, 2255 bázisponttal, ahol egyre nagyobb félelmek övezik a második görög mentőcsomag megvalósulását; a finnek (és már más országok is) ugyanis biztosítékot kérnek, hogy a kölcsönt a görögök mindenképp visszafizessék.

Suppan kiemelte, a frank eladósodás miatti kockázat ismert, Magyarország tekintetében, a száguldó alpesi deviza önmagában jelentősen felerősíti ezt a kockázatot. „Növeli hazánk kockázatát, hogy a GDP kiábrándító lett, és mivel eddig csak a külső kereslet húzott, ennek lassulása esetén nem lesz hajtóerő” – húzta alá az elemző.

A magyar gazdaság a második negyedévben az első gyorsbecslés alapján negyedéves alapon megállt, míg éves alapon 1,5 százalékot növekedett. Szezonálisan kiigazítva és naptárhatástól megtisztítva a bővülés üteme csupán 1,2 százalék. Suppan hozzátette, legfeljebb az autóipari beruházások és az EU-s péntek adhatnak lökést a gazdaságnak.


A magyar CDS-jegyzésár alakulását érdemes más országokéval együtt vizsgálni – válaszolta a Világgazdaság Online-nak Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza. „Az adósságproblémák fokozódása miatt a CDS-jegyzésárak emelkedése Európa-szerte jellemző volt, a biztonságosnak és stabilnak tartott Németország felára is 80 bázispontra ugrott a korábban jellemző, 40 pont körüli szintekről” – hangsúlyozta a közgazdász. Hozzátette, említhetnénk akár a régió biztonságos menedékének számító Csehország CDS-ének megugrását is. Magyarország kicsit, nyitott, a gazdasági és monetáris unióhoz ezer szálon kötődő  gazdaságként nem vonhatja ki magát a nemzetközi trendből.

Suppan a magas külső és belső adósságszintet is említette, amely a CDS-felár növekedéséhez vezetett. „A kötvényhozamok látványosan elszakadtak a CDS-től, ebben részben az év hátralevő részében a negatív nettó kibocsátás, illetve a vártnál jóval alacsonyabb infláció lehet” – tette hozzá.


Barta György szerint a terhelő fiskális múlt, a még mindig régiós rekordernek számító adósságráta és a háztartások, illetve önkormányzatok fedezetlen devizapozíciójából adódó rendkívüli kockázat is árt a megítélésünknek. „Ennek fényében örvendetes, hogy a kormány következetesen kinyilvánítja a fiskális célok iránti elkötelezettségét, az ősz közeledtével a piac pedig már a konkrét megszorító intézkedések bejelentését is várja” – zárta kommentárját az elemző.
 
A CDS-felár augusztus elején ugrott meg látványosan, amikor az önkormányzatok a frankhitelek kapcsán jelezték, egy évvel később kezdhessék meg a tőke visszafizetését egy körülbelül 600 milliárd forintos hitelállomány esetében. Az önkormányzatok egy év türelmi időt kérnek hiteleik tőketörlesztésének megkezdésére - mondta Gémesi György egy rádióinterjúban. Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondta, hogy erről még levelet is írtak Orbán Viktornak. „A hitelpiacok nem különösebben értékelték a lépést, amely egyértelmű szándék az átütemezésre” - mondta Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland közgazdásza. Ez talán befolyásolta a hangulatot, mert azt jelenti, hiányzik a fizetési hajlandóság  bizonyos állami szervezetek részéről – húzta alá.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek