Dübörgés helyett álldogálás
Az okokról nincs vita: az ipari termelés jelentős mértékben esett vissza a második negyedévben, ennek hátterében pedig az export csökkenése, vagyis az európai és globális lassulás áll. A mezőgazdaság ugyan bővült ebben az időszakban, de ennek az ágazatnak a súlya csupán 3 százalék körüli, míg az ipar teszi ki a GDP közel negyedét. Az agrárium tehát képtelen ellensúlyozni a termelés gyengélkedését.
Mindez annyiból nem kedvező képlet, hogy az utóbbi hetekben tapasztalható jelentős elbizonytalanodás és pénzpiaci viharok csak tovább fékezik az öreg kontinens gazdaságát, így az erről az időszakról november 15-én megjelenő harmadik negyedévi GDP-adat valószínűleg a mostaninál is lehangolóbb lesz. Nem mellékes szál, hogy a svájci frank száguldása és erőteljes hazai fogyasztás-visszafogó hatása szintén majd csak a harmadik negyedévben válik érezhetővé.
Elemzők egyetértenek abban, hogy a friss adat fényében lehetetlen lesz elérni a kormány által kitűzött 3 százalékos bővülési ütemet. Ezt a jelek szerint a kabinet is felismerte. Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a kormány szeptemberben – a 2012-es költségvetési tervezet részeként – felülvizsgálja makrogazdasági előrejelzését. Hozzátette: az adóbevételek alakulására vonatkozó előrejelzést is az újratervezett makropályához kell igazítani.
Az NGM közleményében meglepőnek nevezte az egész Európát érintő lassulást, ám hangsúlyozta: az nem veszélyezteti a magyar kormány által 2011-re vállalt hiánycél teljesítését. A közlemény szerint a vártnál mérsékeltebb növekedés közel 90 milliárd forintos negatív költségvetési hatása biztonságosan finanszírozható, ilyen esetekre számítva került sor korábban a Stabilitási Alap felállítására.
Más is segíti a hiánycél teljesülését. Elsősorban a magán-nyugdíjpénztári vagyon „visszaszerzésének” köszönhető az, hogy az államháztartás még a súlyosabb viharokat is képes lesz kiállni. Emellett biztosítékot jelent a nemzetközi hitelcsomagból évekkel ezelőtt lehívott, de fel nem használt pénz is. Ebből még több mint 800 milliárd forint áll hazánk rendelkezésére a Mol-részesedés megszerzése után is. Egyelőre úgy tűnik, jó húzás volt az Államadósság-kezelő Központtól is az, hogy még tavasszal lefedezte az idén lejáró négymilliárd eurónyi devizaadósság megújításához szükséges összeget.
Miközben a GDP-arányos államadósság az idén már csökkent közel 5 százalékponttal, a kormány pedig több száz milliárd forintot szán a közlekedési vállalatok konszolidálására és a PPP-projektek kiváltására, még mindig többletet mutat majd az év végi költségvetési egyenleg. Erre azonban nem lehet fiskális politikát építeni: jövőre az eddig beharangozottaknál is súlyosabb megszorításokra lesz szükség akkor, ha a gazdasági növekedés végleg befullad. A további megszorítások esélyét növeli az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett előzetes pénzügyi számlái 4–4,8 százalék közötti költségvetési deficitet jeleznek a korábbi hónapokra (az időarányos GDP-t figyelembe véve). Ez eleve felette van a 3 százalék alatti vállalásnak, a bővülés megtorpanása pedig már önmagában növeli a szükséges megtakarítások mértékét.
Németország behúzta a féket
Majdnem stagnálásba sülylyedt Európa legnagyobb gazdasága a második negyedévben – derült ki a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) tegnap közölt előzetes adataiból. A Bloomberg elemzői által várt 0,5 helyett csupán 0,1 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest a kiigazított adatok szerint. Az előző év azonos időszakához képest 2,7 százalékkal nőtt a gazdaság.A mostani negyedéves adat a legrosszabb mutató azóta, hogy Németország kimászott a 2008-as pénzügyi válság által előidézett recesszióból. A gyenge második negyedéves adatok mellett a Destatis most az első negyedéves adatokat is lerontotta. E szerint a korábban közölt 1,5 helyett csupán 1,3 százalékkal nőtt a GDP 2010 utolsó negyedéhez képest. A Commerzbank az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését 3 százalékra vitte le a korábbi 3,4-ről.
A Destatis elemzésében kiemelte: a lassuló növekedési adatban az import exportot meghaladó növekedési üteme mellett a háztartások keresletének csökkenése, illetve az építőipar zsugorodása játszott fő szerepet.
Egyes elemzők szerint az Európa fő motorjának számító Németország vártnál rosszabb GDP-adata csak erősíti azokat a félelmeket, miszerint az adósságválság miatt a költekezést visszafogó eurózóna-tagországok újabb recessziós időszak felé tartanak, vagyis megvalósulhat az úgynevezett dupla fenekű vagy W alakú válság, amikor két egymást követő krízishullám söpör végig a kontinensen.
A német gazdasághoz hasonlóan az eurózóna egésze is a legrosszabb növekedési ütemet mutatta fel a második negyedévben a 2009 végi kilábalás óta. Az EU másik fő motorjának számító Franciaországban még a németnél is rosszabb adatot közöltek a múlt héten: a francia gazdaság csupán stagnált április és június között az előző negyedévhez képest.
A csalódást keltő német növekedési adat megjelenése után a délelőtti órákban azonnal zuhanásnak indult az euró a dollárral szembeni háromhetes csúcsáról, illetve a vezető európai részvények árfolyamát követő Stoxx Europe 600 index is esésbe kezdett, megszakítva az utóbbi négy nap felívelő trendjét.
A mostani negyedéves adat a legrosszabb mutató azóta, hogy Németország kimászott a 2008-as pénzügyi válság által előidézett recesszióból. A gyenge második negyedéves adatok mellett a Destatis most az első negyedéves adatokat is lerontotta. E szerint a korábban közölt 1,5 helyett csupán 1,3 százalékkal nőtt a GDP 2010 utolsó negyedéhez képest. A Commerzbank az idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését 3 százalékra vitte le a korábbi 3,4-ről.
A Destatis elemzésében kiemelte: a lassuló növekedési adatban az import exportot meghaladó növekedési üteme mellett a háztartások keresletének csökkenése, illetve az építőipar zsugorodása játszott fő szerepet.
Egyes elemzők szerint az Európa fő motorjának számító Németország vártnál rosszabb GDP-adata csak erősíti azokat a félelmeket, miszerint az adósságválság miatt a költekezést visszafogó eurózóna-tagországok újabb recessziós időszak felé tartanak, vagyis megvalósulhat az úgynevezett dupla fenekű vagy W alakú válság, amikor két egymást követő krízishullám söpör végig a kontinensen.
A német gazdasághoz hasonlóan az eurózóna egésze is a legrosszabb növekedési ütemet mutatta fel a második negyedévben a 2009 végi kilábalás óta. Az EU másik fő motorjának számító Franciaországban még a németnél is rosszabb adatot közöltek a múlt héten: a francia gazdaság csupán stagnált április és június között az előző negyedévhez képest.
A csalódást keltő német növekedési adat megjelenése után a délelőtti órákban azonnal zuhanásnak indult az euró a dollárral szembeni háromhetes csúcsáról, illetve a vezető európai részvények árfolyamát követő Stoxx Europe 600 index is esésbe kezdett, megszakítva az utóbbi négy nap felívelő trendjét. Lagarde: A fiskális fék ne blokkoljon Az adósságválsággal küzdő európai kormányok által sorozatban bejelentett megszorító intézkedések nem segítik elő, hogy a kontinens gazdasága kimásszon a mostani gödörből – hívták fel a figyelmet elemzők a tegnapi európai GDP-adatok láttán. Éppen erre a helyzetre utalt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója a Financial Timesban tegnap megjelent írásában.
Christine Lagarde a Ne hagyjuk, hogy a fiskális fék blokkolja a globális fellendülést című cikkében konkrét országok említése nélkül kifejtette, hogy egyes államok rövid időn belül akarnak költségvetési kiigazításokat véghezvinni. „Ez a rövid távú cél hibás. Figyelembe kell vennünk, hogy a piacok kettős gondolkodásúak, egyrészt nincsenek oda az elszálló államadósságokért – ezért örülnek a gyors kiigazításoknak –, másrészt még kevésbé szeretik az alacsony gazdasági növekedést vagy a GDP zsugorodását” – emelte ki.
Az IMF vezére szerint a növekedés rövid távú ösztönzése és a középtávú költségvetési konszolidáció egymást erősítő tényező lehet.-->
