A követelések és kötelezettségek egyensúlyának úgynevezett aranymérlegszabálya a devizahitelek esetében is irányadó – szögezi le a kiindulópontot az RSM DTM. „A szabály egyszerű: amennyi devizás kötelezettségem fennáll, azzal összhangban célszerű lennie – természetesen figyelembe véve a futamidőket – a követelések állományának” – mutat rá Kalocsai Zsolt, az adótanácsadó és könyvvizsgáló társaság elnök-vezérigazgatója. A semmiből persze nem teremthető devizás követelés, az egyensúly a majdani forintbevételekre kötött fedezeti ügyletek (példul cash-flow hedge, forward megállapodások, swap ügyletek) segítségével teremthető meg – teszi hozzá a vállalati szakértő.
 
További lehetőség a devizakötelezettség-moratórium vagy -átütemezés – folytatja az RSM DTM. Ezek a kétoldalú megállapodások a finanszírozóval jelentős tehercsökkenést tudnak eredményezni; jellemző technika a tőkemoratórium, amikor a vállalati adós csak a kamatokat és a kezelési költséget fizeti, illetve a futamidő-hosszabbítás. Az RSM DTM tapasztalatai szerint utóbbi már jelentős felkészültséget igényel az adós oldaláról; a finanszírozó ugyanis a hosszabbításra jellemzően akkor bólint rá, ha azt részletes üzleti terv támasztja alá. „A finanszírozó számára a devizakitettség emészthető menedzselése a lényeg, ezt kell cash-flow- és mérlegoldalról alátámasztani” – enged belátást a kulisszák mögé Kalocsai Zsolt.
 
Adóoldalról sem kilátástalan a devizaadósság elleni küzdelem – teszi hozzá az RSM DTM. Társasági adóban például legálisan érvényesíthető az árfolyamveszteség. „A társaságiadó-előleget havonta fizetők számára lehet ez követendő út, amennyiben már most prognosztizálható, hogy a társaság éves eredményére jelentősen negatív hatást gyakorol az árfolyamveszteség” – hívja fel a figyelmet Kalocsai Zsolt. „A technika alkalmazása persze pontos adótervezést igényel, hiszen ha túlbecsüljük a várható adókötelezettség-csökkenést, akkor a különbözetre 20 százalékos mulasztási bírságot is fizetni kell” – figyelmeztet az RSM DTM elnök-vezérigazgatója. A vállalati szakértő szerint azonban a technika mindenképpen hasznosnak tekinthető, hiszen cash-flow oldalról jelentős könnyebbséget tud jelenteni a vállalati adós számára.
 
Prevenciós szempontból nem árt tisztában lenni azzal sem, hogy a devizakötelezettségeken keletkező árfolyamveszteség az üzleti év zárásával – a mérleg szerinti eredménybe kerülve – csökkenti a saját tőkét. Ennek akkor lehet jelentősége, ha a saját tőke a gazdasági társaságok részére előírt szint alá esik, ilyenkor ugyanis a társaság vagy köteles taggyűlési (közgyűlési) szinten eldönteni ennek az állapotnak a megszüntetését, vagy el kell határoznia jogutód nélküli megszűnését vagy más gazdasági társasággá alakulását. „A saját tőke elvárt szint feletti értékének visszaállítására persze számos eszköz van” – hangsúlyozza Kalocsai Zsolt. Ilyen a pótbefizetés, a jegyzett tőke leszállítása, az értékhelyesbítés, a készletek átértékelése, vagy a tartozások elengedése – teszi hozzá az RSM DTM elnök-vezérigazgatója.