Mi jöhet a felkelések után?

Magyarországnak komoly lehetőségei nyílhatnak az arab tavaszként elhíresült, az észak-afrikai és egyes Öböl-országokon végigsöpört elégedetlenségi hullám után. Ez a véleménye a térséget – üzleti szempontból is – kiválóan ismerő, a Világgazdaság által megszólaltatott szakértőknek. Pados László, a Tesco Consulting Kft. ügyvezető igazgatója, Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara arab tagozatának az elnöke, valamint Deés György, a Magyar–Egyiptomi Üzleti Tanács elnöke abban is egyetért, hogy az államnak komoly szerepet kell vállalnia a cégek piacszerzését elősegítendő.

Líbiával és Egyiptommal az élen a régió országainak mindegyike nagyon komoly fejlesztési programok végrehajtása előtt áll – derül ki a nyilatkozók szavaiból. Egy részük – például a kőolajban gazdag Líbia – a helyzet normalizálódása után saját maga is képes lesz finanszírozni a részben már a megmozdulások előtt elkezdett programokat, mások – a többi között a magyarok számára ugyancsak kiemelten fontos partnerország, Egyiptom – ebben külföldi segélyekre, támogatásra szorulnak. Ezeket – az Európai Unió és az Egyesült Államok mellett – várhatóan a térségben politikai és gazdasági befolyásukat növelni szándékozó gazdag olajállamok (Szaúd-Arábia, Kuvait, Omán) vállalják át, saját alapjaikon keresztül. Ilyen megközelítésben is a legjobb időben látogat – szeptemberben – Szaúd-Arábiába a magyar kormányfő – állítja Miklóssy Ferenc. A tárgyalásokon minden bizonnyal szóba kerülnek olyan konstrukciók is, amelyek magyarokat juttathatnak üzlethez arab országokban.

Emellett a magyar kormánynak az is a feladata, hogy megvizsgálja, milyen lehetőségei vannak a cégek projektjeinek a támogatására: támogatott hitelekre, eximbankos konstrukciókra van szükség. Meg kell vizsgálni továbbá, hogy az arra jogosult országok (mint Egyiptom vagy Jemen) esetében milyen kötött segélyhiteles projekteket lehetne beindítani – derül ki a szavaiból. A legfontosabb, hogy időben kell lépni – ért egyet mind a három szakember. A kormányzatnak azonban itt még nem ér véget a feladata, a (gazdaság)diplomáciai eszközöktől kezdve a cégek informálásán át egészen a kereskedelemfejlesztő és befektetésösztönző háttérintézmények működtetéséig számos még a teendője.

Deés György azt várja, hogy az észak-afrikai térségben hatalomra kerülők a helyzet normalizálódása után is törekedni fognak a jó kapcsolatok fenntartására a magyarokkal. Ezt a hoszszú évtizedekre visszamenő kapcsolatoknak és a pozitív tapasztalatoknak tudja be. Pados László ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a kedvező vélemény a magyarokról elsősorban az idősebb generáció tagjaira jellemző, és nem szabad elfeledkezni a fiatalok százmilliós táboráról, amelynek tagjait meg kell nyernünk.

Mind Líbiában, mind Egyiptomban, mind a többi térségbeli országban komoly infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség (beleértve a közútépítést, a vasúti, tömegközlekedési fejlesztéseket, de a lakásépítést is) a munkanélküliség enyhítése, az életszínvonal kikövetelt emelése érdekében. (Egyiptom egyenesen azt tervezi, hogy városok láncolatát hozza létre a Nílus mentén – mondott egy „kirívóan ambiciózus” példát Deés.) Elsősorban helyi állami vállalatok vagy nagy nemzetközi konzorciumok alvállalkozóiként kaphatnak ezekben szerepet a magyarok. Ugyanakkor olyan, kevésbé tőkeigényes projekteket, mint a víztisztítással, szennyvízelvezetéssel kapcsolatos programok megtervezését, kivitelezését önállóan is elnyerhetik magyar kkv-k – vonja meg tapasztalatait Deés György.

2007 decemberében a Mol szándéknyilatkozatot írt alá a Líbiai Befektetési Hatósággal közös olajipari kutatási, feldolgozási és kereskedelmi befektetési lehetőségek kereséséről. A hatóság a líbiai állam által rábízott pénz számára kutat fel magas megtérülésű, fenntartható és diverzifikált bevételi forrást teremtő beruházásokat. A Moltól kapott tájékoztatás szerint azonban ezt a megállapodást nem hosszabbították meg, a társaságnak pedig nincs tevékenysége Líbiában. Az ott zajló események nincsenek hatással a csoport működésére. BHL

2007 decemberében a Mol szándéknyilatkozatot írt alá a Líbiai Befektetési Hatósággal közös olajipari kutatási, feldolgozási és kereskedelmi befektetési lehetőségek kereséséről. A hatóság a líbiai állam által rábízott pénz számára kutat fel magas megtérülésű, fenntartható és diverzifikált bevételi forrást teremtő beruházásokat. A Moltól kapott tájékoztatás szerint azonban ezt a megállapodást nem hosszabbították meg, a társaságnak pedig nincs tevékenysége Líbiában. Az ott zajló események nincsenek hatással a csoport működésére. BHL Komolyabb ellenállás nélkül nyomulnak a lázadók Hétfő hajnalra szinte egész Tripolit ellenőrzésük alá vonták a felkelők, Moammer Kadhafi erői pedig összeomlottak. A Kadhafi-párti fegyveresek már csak a líbiai vezető főhadiszállásán tartanak ki, ahol kemény harcok folynak. Kadhafi rezidenciájánál a kormányhű fegyveresek tankokkal és nehézfegyverekkel védik az ezredes utolsó bástyáját, miközben a városban orvlövészek rajtaütései teszik véressé a líbiai háború végjátékát.

A líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) csapatai nyugat felől értek be Tripoliba, anélkül hogy komolyabb ellenállásba ütköztek volna. A bevonuláshoz komoly légi támogatást adtak a NATO vadászgépei, amelyek az elmúlt hetekben megkérdőjelezhetetlenül segítették a felkelő csapatok előrenyomulását Tripoli felé. A felkelők sikere ellenére Mahmúd Dzsibril, az ÁNT vezetője figyelmeztetett: maradtak még olyan gócpontok Tripoliban és környékén, ahol Kadhafi hívei ellenállnak.

Tripoli imámjai hétfőn már Líbiának a Kadhafi-uralom előtti himnuszára zendítettek rá a mecsetekben. Néhány órával korábban Kadhafi még hangüzenetben szólított fel Tripoli megvédésére.

Tripoli ostromával párhuzamosan a nyugati hatalmak már azon gondolkodnak, hogyan lehetne levezényelni minél zökkenőmentesebben a demokratikus változásokat az észak-afrikai országban. A NATO közölte, hogy gépei mindaddig folytatják hadműveleteiket Líbiában, amíg a kormányerők utolsó csapatai is le nem teszik a fegyvert vagy vissza nem vonulnak a laktanyákba. Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára szerint a líbiai népnek kell végigvinnie a békés átmenetet a demokráciába, de készek együtt dolgozni az ÁNT-vel.

„Távoznia kell a hatalomból a líbiai vezetőnek, hogy elkerüljék a vérfürdőt” – vélekedett az amerikai elnök. Barack Obama egyúttal felszólította a felkelőket, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat, őrizzék meg az államhatalmi szerveket, és lépjenek előre a demokrácia megteremtése felé. Alain Juppé francia külügyminiszter a jövő hétre már szervezni is kezdte Párizsba azt a konferenciát, amelyen az összekötő csoport állna elő egy részletes akciótervvel a jövendő líbiai kormány által végrehajtandó feladatokról. „Nagy-Britannia büszke lehet arra a szerepre, amelyet a közelmúltbeli eseményekben játszott” – mondta David Cameron. A brit kormányfő szerint Kadhafi sorsa elsősorban maguktól a líbiaiaktól függ, de ő maga azt szeretné, ha Kadhafit felelősségre vonnák tetteiért. Azonban nem biztos, hogy Kadhafi esetleges vereségével egyszerűbbé válnak a dolgok az országban. Egy fegyverekkel teli országot kellene majd vezetnie valakinek, amelyet törzsi különbségek szakítanak szét. Magyar lehetőségek LÍBIA

- mezőgazdasági, élelmiszer-ipari rendszerek

- tudásexport

- informatika

- víztisztítás, szennyvízkezelés

- az infrastrukturális fejlesztések egy része (vasút, metró, közút)

EGYIPTOM

- egészségügy

- víztisztítás, szennyvízkezelés

- élelmiszeripar

- mezőgazdaság és élelmiszeripar

- acélipar

- környezetvédelem

- útépítés

- oktatásexport

- infrastrukturális fejlesztésekben alvállalkozás-->