Érkeznek az első milliárdok Líbiába
Az újjáépítéssel és a demokratikus átmenettel kapcsolatos elképzeléseiket fejthették ki a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) vezetői azon a Líbia barátai elnevezésű konferencián, amelyen hatvan ország és nemzetközi szervezet képviselője vett részt Párizsban. A lapzártánk után zárult tanácskozáson a vendéglátó Nicolas Sarkozy francia elnökön kívül részt vett David Cameron brit miniszterelnök, Hillary Clinton amerikai külügyminiszter, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, valamint a NATO, az Afrikai Unió és az Arab Liga képviselői. A konferencia időpontja is szimbolikus volt, Kadhafi ugyanis 42 évvel ezelőtt épp szeptember 1-jén került hatalomra.
A konferencia kezdete előtt Oroszország is elismerte az ÁNT-t mint a Líbia kormányát. Kína ugyan elfogadja a tanács „kiemelkedő helyzetét és szerepét”, azonban továbbra sem hajlandó elismerni mint hivatalos kormányt. Közben Peking egyre inkább aggódik amiatt, hogy a kínai cégek kimaradhatnak az újjáépítés nyújtotta lehetőségekből, a párizsi konferenciára mégis csak külügyminiszter-helyettest küldött Csaj Csün személyében.
Bár a líbiai felkelők ellenőrzésük alatt tartják az ország nagy részét, vezetőiknek súlyos problémákon kell úrrá lennie. A legsürgetőbb feladat, hogy helyreállítsák az üzemanyag-, víz- és áramszolgáltatást a nagyobb városokban, továbbá, hogy élelmet és fizetést adjanak az embereknek. Szakértők szerint a következő napok sikerén múlik, hogy a tanács meg tudja-e szerezni az emberek bizalmát.
Miközben a biztonsági helyzet viszonylag jónak mondható a fővárosban és térségében, egyre súlyosabb gondot okoz a vízhiány. Az ivóvíz jelentős része ugyanis egy 1700 kilométer hosszú vezetéken keresztül érkezik Tripoliba, de a terület egy részét még mindig a Kadhafihoz hű erők tartják ellenőrzésük alatt. Az ő szabotázsakciójuk következtében szünetel a vízellátás.
Az ÁNT pénzügyi nehézségeit könnyítendő a brit légierő szerdán 280 millió líbiai dinárt (44 milliárd forint) szállított Bengáziba. A szállítmány része annak az 1,86 milliárd dinárnak, amelyet még Moammer Kadhafi rendelt egy brit nyomdacégtől, de a kormány az ENSZ-határozatra hivatkozással megtiltotta annak leszállítását. A külügyminisztérium közlése szerint a pénz többi részét is rövid időn belül Líbiába juttatják, hogy az ÁNT ki tudja elégíteni a legsürgősebb humanitárius szükségleteket, valamint fizetést tudjon adni az állami alkalmazottaknak.
Tegnap Franciaország is jelezte, hogy 1,5 milliárd euró értékű befagyasztott líbiai vagyont készül feloldani. Ez azonban még mindig csak az egyötöde annak a 7,6 milliárd eurónyi összegnek, amely becslések szerint Franciaországban van.
Alain Juppé külügyminiszter a bejelentéssel egyidejűleg cáfolta azt a híresztelést, miszerint a támogatásért cserébe az ÁNT áprilisban elsődleges hozzáférést ígért Franciaországnak az olajkészletek 35 százalékához. Az RTL rádiónak adott nyilatkozatában emlékeztetett: az ÁNT korábban hivatalosan jelezte, hogy az újjáépítésben elsősorban azok kaphatnak szerepet, akik segítették. De Franciaország mellett ott van Olaszország és az Egyesült Államok is. Egyúttal tagadta, hogy tudna annak a levélnek a létezéséről, amely a Libération napilapban jelent meg.
Közben az EU korábbi közlésével összhangban más európai államok – köztük Olaszország és Spanyolország – is folyamatosan oldják fel a Líbiával szembeni szankciókat. Jelezték ugyanis, hogy az EU már csak Kadhafit és más egyéneket kíván szankciókkal sújtani, míg a kikötőket, olaj- és gázcégeket, pénzintézeteket érintő korlátozásokat hét végéig fokozatosan fel kívánják oldani.
Meghosszabbítanák a NATO mandátumát
A líbiai NATO-műveletek lehetőségét addig nyitva kell hagyni, amíg Kadhafi és támogatói veszélyt jelenthetnek – idéz a Guardian egy meg nem nevezett európai diplomatát. Bár a jelenlegi NATO-mandátum szeptember végéig tart, a szervezetnél egyre nagyobb az egyetértés a mandátum meghosszabbításának szükségességéről.
