Indul a visszaszámlálás
Gyorsított üzemmódba kapcsolhatnak szeptemberben az euróövezeti tagállamok törvényhozó szervei a piacok tartós megnyugtatása és a válság tovaterjedésének megakadályozása érdekében. A központi téma a júliusi eurózónacsúcs egyik fő döntése, az ideiglenes mentőalap (EFSF) jogkörének kibővítése és keretének megnövelése lesz majd. A finn és a francia parlament várhatóan szeptember hatodiki ülésén kezdi tárgyalni a kérdést, hogy a hónap végéig dűlőre jusson a részletekről, az osztrák parlament szeptember 21-én szavazhat a témában, míg Németországban a Bundestag szeptember 29-én, a Bundesrat szeptember 30-án mondhatja ki a végső szót.
Az még nem ismert, hogy a többi parlament milyen ütemben fogja tárgyalni a kérdést, valószínűsíthető, hogy annak jóváhagyása átcsúszik októberre. Iveta Radicová szlovák miniszterelnök például jelezte: csak abban az esetben bólintanak rá az alap kibővítésére, ha ezt előttük minden más tagállam is megteszi.
A kormányok mindenesetre próbálják minél hamarabb célba juttatni a csomagot: a német kabinet már szerdán elfogadta az ezt lehetővé tévő törvénymódosítást. A parlamentben azonban nagy viták várhatók a kérdésben, mivel a két ház cserébe beleszólást szeretne kapni abba, mikor melyik államnak nyújt mentőövet az EFSF. A CDU–CSU frakció tegnap jelezte, hogy az FDP-vel közösen javaslatot dolgoz ki, hogy a parlamentnek a lehető legnagyobb, de azért a szükségesnél nem szélesebb döntési jogköre legyen bizonyos kérdésekben. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter óvott attól, hogy túl nagy hatalmat adjanak a parlamentnek, hiszen az akadályozhatná az EFSF gyors reagálást a piaci eseményekre. Ezzel egybehangzóan Angela Merkel kancellár tegnap úgy fogalmazott: bár a Bundestag beleszólásának növelése nem gyengíti az EFSF-t, olyan megoldást kell találni, ami egyben piackonform is.
A mentőalap reformjának részeként a teljes keretet 440 milliárdról 779 milliárd euróra növelnék, amiből a ténylegesen igénybe vehető garancia összege 726 milliárd euró, a kölcsönnyújtási keret pedig 440 milliárd euró lenne. Bővülne az EFSF jogköre: az beavatkozhatna az államkötvénypiacokon, hiteleket adhatna a kormányoknak a bankok feltőkésítéséhez és elővigyázatossági programok keretében, megelőzési céllal egyéb hiteleket is nyújthatna számukra.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke már egy hónapja felszólította a nemzeti parlamenteket: minél előbb ratifikálják a csúcs döntéseit. Az igyekezet nem véletlen, hiszen bár a piacok az augusztusi kilengések után némileg megnyugodtak, az euróövezetet fenyegető recesszió, a görög válság további mélyülése vagy éppen az Európai Központi Bank államkötvénypiaci intervenciójának esetleges kifulladása miatt félő, hogy hamarosan újabb pánikhullámok söpörhetnek végig az övezeten.
Egyetértés
Németország és Portugália egyaránt elutasította a közös euróövezeti kötvény bevezetését. Angela Merkel német kancellár és Pedro Passos Coelho portugál miniszterelnök a tegnapi berlini tárgyalásain egyetértett abban, hogy az eurókötvény esetleges bevezetése nem a megfelelő válasz az adósságválság megoldására.
