„A Belügyminisztérium 2011. október 11-én tette közzé a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot. A javaslatot megismerve a vidéki polgármesterek sokasága értetlenül áll a jogszabályban foglalt elképzelésekkel szemben. A törvényjavaslat nem oszlatta el a településvezetőkben kialakult bizonytalanságot, mivel többek között a differenciált hatáskör telepítés ügyében továbbra sem tisztázott, hogy mi lesz a feladata a községeknek, a városoknak, a járásszékhely városoknak és a megyei városoknak. Nem lehet tudni, azt sem hogy hány járás lesz és az állami igazgatási feladatok teljes körűen átkerülnek-e a járási hivatalokhoz.
A huszonegy évvel ezelőtti politikai rendszerváltoztatásnak köszönhetően ma Magyarországon 3177 települési önkormányzat működik. A helyi önkormányzatok és az önkormányzás az elmúlt két évtizedben a politikai elit megfogalmazása szerint is az ország sikerágazata volt. Az önkormányzatok áldozatos munkája az egyre csökkenő központi támogatás ellenére képes volt biztosítani a lakosság számára a közszolgáltatások sokaságát. A rendelkezésre álló állami támogatás évről évre történő csökkentése, valamint az elhúzódó világgazdasági válság következtében egyre több önkormányzat nem, vagy nem megfelelő minőségben képes ellátni feladatát. A rendszer igazságtalanná és fenntarthatatlanná vált! Ennek következtében az önkormányzati rendszer átalakítása elkerülhetetlen. Az önkormányzatok és vezetőik érdekeltek egy működőképes új önkormányzati rendszer kialakításában, amely megőrzi az elmúlt évtizedek alapértékeit, erősíti a demokratikus közélet szervezését, érvényre juttatja a szubszidiaritás európai elvét.
Tudjuk jól, hogy az idő sürget. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az ismertté vált törvényjavaslat nincsen megfelelően számításokkal megalapozva, nincsen elemezve a várható hatás és következmény. Tekintettel arra, hogy az önkormányzati rendszert érintő nagy ágazatokra vonatkozó új szabályozások sem készültek el, így a rendszer egésze nem látható sem működését, sem finanszírozását tekintve.
Ezért javasoljuk a Kormánynak, hogy a TÖOSZ kezdeményezéseit és kiemelten a következő hét pontot vegye figyelembe:
1/ Az alapfokú oktatás a jövőben is maradjon önkormányzati feladat.
2/ Amennyiben kötelező önkormányzati feladat átadásra kerül másik önkormányzatnak, vagy az állami szervnek abban az esetben a feladatellátáshoz szükséges ingyenes átadásával egyidejűleg kerüljön megtérítésre az értéknövelő beruházás, az állami juttatáson kívüli önkormányzati hozzájárulás, a feladat ellátást terhelő és visszafizetési kötelezettség.
3/ Önálló önkormányzati hivatalt tarthasson fenn minden városi jogállású település, valamint függetlenül lakossága számától az a község, amelyik esetében azt
a) a lakossági igények indokolják;
b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;
c) az országos átlagot meg nem haladó költséggel;
d) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes a hivatal működési feltételeit biztosítani.
Közös önkormányzati hivatal létrehozására önkéntes társulásban, vagy az ország kistelepülési térségeiben mikrotérségi együttműködésben kerüljön sor. Amennyiben a törvényben meghatározott reális időn belül a járáson belüli települések nem képesek biztosítani az önálló, vagy közös hivatal működésének feltételeit a megyei kormányhivatal döntsön a hivatali struktúráról.
4/ Az új feladatfinanszírozási rendszerben nem elfogadható, hogy a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátásához az Országgyűlés a továbbiakban is csak a központi költségvetés által meghatározott arányban álló állami támogatást biztosítson, mivel csak a 100%-os központi finanszírozás támogatható a jövőbeni működésképtelenség elkerülése érdekében.
5/ Érthetetlen és elfogadhatatlan a törvényjavaslatban szereplő új javadalmazási rendszer. A bértáblákban megfogalmazott üzenet lényege, hogy nincsen szükség képzett és a helyi közösségért odaadóan tevékenykedő polgármesterekre és jegyzőkre. Támogatjuk a polgármesteri jogállás erősítését, amelynél kiegészítésként javasoljuk, hogy a költségvetéssel kapcsolatban a polgármester kapjon vétójogot.
6/ A területszervezési ügyekben sem értünk egyet lakosság szám előírásával, hanem a feladatellátó és teljesítő képesség alapján lehessen települési önkormányzati típusokat (község, nagyközség, város, járásszékhely város, megyei város) létrehozni. Lehetővé kell tenni, hogy az a járásszékhely város, amelynek szolgáltatása az egész megyére kihat, megyei városi címet kaphasson.
7/ Elengedhetetlen az országos önkormányzati érdekszövetségekkel az érdemi párbeszéd és egyeztetés. Az önkormányzati rendszer átfogó átalakítása a benne dolgozók együttműködése nélkül nem lehet sikeres.”
