A gazdasági válság által leginkább sújtott hat EU-tagállam (Magyarország mellett Görögország, Írország, Portugália, illetve Lettország, Románia) esetében így az uniós projektek nemzeti társfinanszírozásának aránya az eddig előírt minimális 15 százalékról öt százalékra csökken. A könnyítésre vonatkozó javaslatot beterjesztő Európai Bizottság azzal indokolta a szabályozás módosítását, hogy a költségvetési kiigazítások komoly likviditási problémát okoztak az érintett hat országban, ami jelentősen megnehezítette az uniós projektekhez szükséges önrész biztosítását.
A szabályozás módosítását még a tagállami minisztereknek is jóvá kell hagyniuk, azonban ez már csak formalitásnak tekinthető, miután a tárcavezetők már előzetesen rábólintottak a változtatásra.
A szabályozás enyhítését azért nem vetették el az EU nettó befizető tagországai, mert az nem növeli meg az érintett országok számára korábban elkülönített uniós forrásokat, hanem az EU költségvetéséből biztosított rész változatlan értéke mellett csökkenti a hat tagállam társfinanszírozási költségeit. „Ez egyben azt jelenti, hogy a százalékosan magasabb uniós hozzájárulás mellett a kiosztható, a nemzeti társfinanszírozást is tartalmazó teljes források összege 10,5 százalékkal kevesebb lesz. Eddig ugyanis az uniós projektre fordított 100 forintból 85 forintot biztosított az EU, utóbbi összeg a továbbiakban sem fog nőni, azonban a teljes keret 95 százalékát fedezi majd” – mondta el lapunknak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója kiemelte: amennyiben a változtatás az egész jelenlegi, 2007-2013 közötti költségvetési periódus 8 ezer milliárdos forrására visszamenőleges hatállyal lenne érvényes, akkor a pénz lehívása 840 milliárd forinttal kerülne kevesebbe a magyar költségvetésnek. Ha csak a még ki nem fizetett, mintegy hatezer milliárdos támogatási keretre vonatkozna a könnyítés, ugyanez az összeg csak 630 milliárd lenne. Az új szabályozás további részleteit kidolgozó végrehajtási rendeleteket csak azután ismerhetjük majd meg, ha a miniszteri tanács formálisan is jóváhagyja az intézkedést.
A jövő évtől hatályos társfinanszírozási könnyítés révén tehát Magyarországnak kevesebb önrészt kell előteremtenie az egyes projektekhez, ami a javaslatot kidolgozó Európai Bizottság reményei szerint jelentősen megkönnyítheti az lehívását, és így a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló projektek megvalósítását.
Az uniós mentőöv a közös vonás
A társfinanszírozási szabály enyhítésében érintett hat tagállamban az a közös, hogy valamilyen típusú pénzügyi segítséget kaptak az EU-tól. A három csőd szélére sodródott eurózóna-ország (Görögország, Írország és Portugália) a valutaunió különböző mentőalapjaiból kapott hitelt, míg a három kelet-európai ország (Magyarország, Románia, Lettország) a nem eurózónabeli országok számára fenntartott fizetésimérleg-mechanizmus programból jutott támogatáshoz. Hazánk 2008 őszén kapta meg az IMF és az EU által közösen összeállított, 20 milliárd eurós hitelcsomagot, amiből az uniós rész 6,5 milliárd eurót tett ki.„Miután a támogatási keret 100 százalékát egyetlen egy EU-tagállamnak sem sikerült lehívnia, így a mostani intézkedés révén csökkentett összkeret maximális lehívása is komoly fegyvertény lenne. A hazai pályáztató intézményrendszert azonban rugalmasabbá kell tenni ahhoz, hogy az eredetileg hazánk számára betervezett nyolcezer milliárd forintos támogatás még le nem hívott mintegy hatezer milliárdos részét 2013-ig, illetve a pénzügyi zárásra adott plusz két éves időszakban fel tudjuk használni” – mondta Essősy Zsombor.
Balázs Péter, Magyarország első EU-biztosa a javaslat nyári benyújtásakor lapunknak úgy nyilatkozott: az ötszázalékos nemzeti társfinanszírozási aránnyal jelképesre zsugorodik az önrész, szinte „ingyen” adja az uniós forrásokat az EU.
-->
