A mintegy 3200 magyar településből több mint 1600 kapott önhikis támogatást decemberben. Ezt a fajta gyorssegélyt az állam rendszerint azoknak az önkormányzatoknak utalja, amelyek önhibájukon kívül kerültek hátrányos helyzetbe – a hosszasan megfogalmazott hivatalos minősítés a gyakorlatban általában a működésképtelenség határát jelzi. Nem jobb a megyék helyzete sem: a 19 közül csupán három nem kapott segélyt.

Az elosztás módszere nem változott: továbbra is rendkívül sok település kap viszonylag kisebb összegű támogatást. Ezt az idei két korábbi támogatási kör kapcsán is sokan támadták: a kritikus hangok szerint túlságosan szétaprózzák az összegeket, jobb volna néhány különösen nagy bajban lévő várost vagy falvat segíteni több pénzzel. Az utóbbi hetekben összesen 7,77 milliárd forint jutott, úgy, hogy minden második önkormányzat kap belőle valamennyit. A módszert támogatók úgy vélik: annyira égető a helyzet, hogy legalább a tűzoltásra szinte mindenhova adni kell.

Az idén sokat kritizálták a kormányt azokról a helyekről, ahol még a 100 ezer forintot sem érte el a támogatás, volt például olyan falu, amely a korábbi körben mindössze 14 ezer forintot kapott problémái kezelésére. Ez a harmadik támogatási fordulóban már nem így van, 100 ezer alatt egyetlen település sem kapott segélyt. Érdekesség, hogy a három legnagyobb összeget nem a hagyományosan a szegénység mintaképének kikiáltott északi régió városai kapták, hanem három dunántúli település: Komló harmadik helye nem meglepetés, Kaposvár és Szombathely 300, illetve 250 milliós támogatása annál nagyobb problémákat jelez.

Nem lesz könnyebb a jövő év sem, annak ellenére, hogy erőteljes központosítással indul. A kormány nagyobb beleszólást kap a helyi ügyekbe, ahogy a gazdálkodásból is átvesz nem egy elemet. Év közben pedig még fel is kell készülni a még nagyobb változásokra. Az új önkormányzati törvény, kiegészítve a köznevelési törvénnyel és néhány más jogszabállyal, alapjaiban alakítja át a rendszert.

További részletek a mai Világgazdaságban!