A LeitnerLeitner adótanácsadó vállalat, illetve a budapesti osztrák nagykövetség kereskedelmi osztálya által szervezett, „A válság kihívásai – megszorítás vs. gazdaságélénkítés” című konferencián a közgazdász kifejtette: sok bizonytalanság és kockázat övezi a magyar gazdaság helyzetét, de „a kényszer nagy úr”, egy szakmai fordulat menedzselhető és a szakmában konszenzus mutatkozik a szükséges lépéseket illetően.
Elmondta: Magyarország érdeke, hogy gyors megállapodás szülessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), de ez nem lesz könnyű. Kifejtette: az idei évben végrehajtott, 3-4 százalékos GDP-növekedést előrevetítő költségvetési lazítás ellenére a magyar gazdaság várhatóan csupán 1,5 százalékkal bővül.
A GKI Gazdaságkutató elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország ellen az jelenleg is túlzottdeficit-eljárást folytat. Mint mondta, az IMF-fel folytatott tárgyalásokon jelen lesznek az Európai Unió és az Európai Központi Bank képviselői is, akik sok esetben keményebb feltételek elé állíthatják a magyar tárgyalódelegációt.
A konferencián felszólalt Kovács Levente a Magyar Bankszövetség főtitkára is, aki előadásában hangsúlyozta: a gazdaság fejlesztéséhez szükség van a bankokra. Elmondta: a magyarországi pénzintézetek az elmúlt éveken eredményük nagy részét visszatartották és visszaforgatták a gazdaságba. Az elmúlt években összesen 1.386 milliárd forint tőkenövekedést eredményezett ez, ami a bankok 12-szeres tőkeáttételével számolva jelentős forrást jelentett a gazdaságnak. Kovács Levente kérdésre válaszolva elmondta: az IMF-megállapodás során nem valószínű, hogy eltörölhető a banki különadó, de a bankok már korábban alkalmazkodtak az adónemhez. A devizahitelek végtörlesztésének kérdésében már más állásponton vannak a magyar pénzintézetek, mivel ezt a lépést szakmailag tartják elfogadhatatlannak; erről folytatnak majd tárgyalásokat, de a megállapodás vélhetően áthúzódik a jövő évre - tette hozzá.
