A The Economist pénteken megjelent kiadása két cikkben is foglalkozik Magyarországgal. A brit hetilap szerkesztőségi írása szerint Orbán Viktor kormányfőt hazai bírálói és külföldi barátai is azzal vádolják, hogy új önkényuralom felé kormányozza országát. A folyóirat szerint az európai vezetőknek kellene hangosan és egyértelműen elítélniük Orbán Viktor antidemokratikus magatartását, azonban ebben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter vette át a vezető szerepet. A The Economist szerint a magyar kormányfőt a legjobban azzal lehetne letéríteni az önkényuralom felé vezető útról, ha megfenyegetnék, hogy kizárják az Európai Néppártból.
A lap másik pénteki írása szerint az ellenzék a "putyinizáció" felé vezető lépéseknek nevezi a kormány rendíthetetlen centralizációját, bár ez "túlzásnak tűnik". A Fidesz igazságos választásokon jutott hatalomra, az ellenzéki politikusokat nem ítélik börtönbüntetésre és nem verik meg őket, a nem állami média pedig "kegyetlenül bírálja" a kormányt.
A Financial Times pénteki kiadásának kommentárrovatában Philip Stevens, a londoni gazdasági napilap szemleírója "Putyinhoz méltó magyar puccs" címmel közölt írást. A cikk szerint Európának éppen elég válsága van ahhoz, hogy még egy "kisszerű zsarnokká vált" egykori magyar ellenzéki miatt is túl sokat aggódjon. Stevens szerint azonban ha nem figyelnek oda "a haladó antikommunista populista idegengyűlővé válására", azzal megismétlődne a Görögországgal kapcsolatban már elkövetett hiba, a kis európai országok problémái ugyanis nagyobb veszélyek előhírnöke lehet. A szerző szerint az EU-vezetőknek nyilvánosan kifejezésre kellene juttatniuk nemtetszésüket, második lépésként pedig a magyar kormánytagokat "kerülni kellene" a brüsszeli EU-értekezleteken.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) internetes változata szerint az, hogy Magyarország előfeltételek nélkül kész tárgyalni a készenléti hitelmegállapodásról, annak a kimondatlan beismerése, hogy az ország elfogadja a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó feltételeket. A beszámoló szerint "a Budapestre nehezedő nyomás továbbra is erős". A WSJE kitért arra is, hogy az IMF és EU még nem közölte, kész-e a hivatalos hitelkeret-tárgyalásokra Magyarországgal.
A Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti lap több cikkben is foglalkozik hazánkkal. A vezércikk szerint Magyarország gazdaságilag padlón, politikailag pedig szélsőséges helyzetben van, és fontos alkotórészeit tekintve már nem is tartozik Európához. A lap címoldalán közölt írása szerint "az ilyen vészhelyzetekben normális esetben a barátok segítenek, Orbán azonban rettenetesen felbosszantotta őket", az (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezért nem is hajlandó mentőakcióra. Viszont "van náluk egy igazi kézizálog: Magyarországnak legkevesebb 4,8 milliárd eurót kell visszafizetnie az idén a 20 milliárd eurós pénzügyi támogatásból. A piacok azonban már nemigen biztosítanak forrást számára - írja a cikk. A lap szerint az EU és az IMF jól teszi, ha a támogatás fejében ragaszkodik a jegybanki függetlenség helyreállításához, de "mehetnének akár még tovább, az uniós alapszerződés elleni többi nyilvánvaló szerződésszegés ügyét is beépíthetnék a követelésbe". Magyarország esetleges csődje ugyan végveszélybe sodorná az osztrák bankokat, Ausztria leminősítését vonná maga után és kárt szenvedne miatta az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), "de Orbán nem annyira őrült, hogy csődbe viszi Magyarországot csak azért, hogy magával rántsa Európát" - zárta pénteki vezércikkét a FTD.
Ugyancsak a lap címoldalán "Magyarországot az államcsőd fenyegeti" címmel jelent meg elemzés. Claus Hecking brüsszeli és André Kühnlenz frankfurti tudósító közös beszámolója szerint a jegybank függetlensége körüli vita "az összeomlása szélére kergette Magyarországot." A lap pénzügyi piaci rovatában "Fordulat vagy végzet" címmel jelent meg elemzés. Ebben kifejtik: Magyarország rohamtempóban halad afelé, hogy Kelet-Európa Görögországa legyen, a portrérovatban pedig Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét mutatták be "Orbán utolsó ellenfele" címmel.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap politikai rovatában "Magyarország készen áll a +kooperatív együttműködésre+ az EU-val és az IMF-fel" címmel jelent meg bécsi keltezésű tudósítás, amely szerint az Európai Bizottságban az esetleges magyar szerződésszegésekről a jövő hétre tervezett tanácskozás előtt a budapesti kormány "kompromisszumkészséget jelez."
A lap gazdasági rovatában "Az erősen szorítja Magyarországot" címmel jelent meg elemzés, bemutatva a devizában eladósodott háztartások és vállalkozások helyzetét, megjegyezve, hogy az árfolyam-ingadozásokkal "még sokáig együtt kell élni, mert az euró nagyon távol van az ország számára."
A Handelsblatt című üzleti lap "Magyarország: az Orbán-kormány napról napra egyre inkább eljátssza a befektetők bizalmát" címmel közölt beszámolót. A szerző, Stefan Menzel megjegyezte: a piac "kiállítja a számlát a budapesti kormány igencsak vitatott gazdaságpolitikájáért".
A magyar kormány gazdaságpolitikájával foglalkozik a Korlátozott függetlenség című jegyzetében a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap pénteken. "Ha van Európában egy olyan ország, amely nagyon ki akarja kérni magának a pénzpiacok büntetését, az Magyarország. Teljesen elképesztő, hogy egy olyan ország kormánya, amely jelentős mértékben függ az euróövezettől és Európa további országaitól (az ország euróban lévő adóssága, valamint állampolgárainak svájci frank alapú adóssága miatt), soha nem habozik megtenni egy-egy olyan lépést, amely a befektetőket teljes mértékben kiborítja" - írja a lap. A szerző ugyanakkor rámutat, a költségvetési fegyelemmel Magyarország példával járhat elöl, s az ország makroökonómiai alapjai sem katasztrofálisak - a gazdaság növekszik, az infláció négy százalék körül mozog, a adóssága ugyan meghaladja a 80 százalékát, de még mindig alacsonyabb, mint Németországé vagy Franciaországé.
A The Daily Telegraph című brit konzervatív napilapban Tibor Fischer író-publicista politikai kérdésekben védi a magyar kormányzatot, szerinte az országgal szemben általános a tudatlanság és az arrogancia. "Az ellenzék azért rikoltozik olyan hangosan" a demokrácia végéről, és azért "dobál sarat", mert nincs más lehetősége: nem csupán parlamenti jelenléte "elhanyagolható", de Orbán népszerűségét sem tudja kikezdeni - írja.
