A Nyugat magára hagyja Szíriát?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLapzártánk után szavazott az ENSZ közgyűlése arról a határozattervezetről, amely elítéli az emberi jogok megsértését Szíriában, és támogatja az Arab Liga válságtervét a 11 hónapja tartó szíriai konfliktus megoldásáról. A dokumentum azután került a testület elé, hogy a hónap elején a világszervezet Biztonsági Tanácsában Oroszország és Kína megvétózta a szíriai rezsim elítéléséről szóló határozat elfogadását.
A közel-keleti országban az arab tavasz részeként márciusban indult be a tüntetések sorozata, amely később fegyveres felkelésé csapot át. Basszár el-Aszad elnök brutális módon a hadsereg bevetésével lépett fel az ellenzékkel szemben. Az ENSZ adatai szerint tavaly 5400 embert öltek meg a kormányerők, több ezren eltűntek, illetve 70 ezren hagyták el az országot.
Az 1970 és 2000 között hatalmon lévő Háfez Aszad fiaként 2000-ben az elnöki székbe került Basszár el-Aszad a tüntetések hatására áprilisban eltörölte az 1963 óta érvényben lévő szükségállapotot, illetve politikai reformot ígért. Tavalyi ígéretének megfelelően az államfő szerdán bejelentette: február 26-ra népszavazást írt ki az ország új alkotmányának tervezetéről. Az új alaptörvény kétszer hétéves időszakban korlátozná az elnök mandátumát, illetve engedélyezné a különböző pártok működését. „Nem hiszem, hogy az új alkotmány a gyakorlatban majd jelentős változást hoz a szíriai politikai rendszerben” – mondta el lapunknak Csicsmann László.
A Közel-Kelet-szakértő belső, illetve külső okokkal magyarázza azt, hogy míg Líbiában a nyugati közösség a Kadhafi-rezsim bukását eredményezve viszonylag gyorsan katonailag beavatkozott, addig Szíria esetében erre eddig nem került sor, pedig az Aszad-rezsimmel szembeni felkelés lassan egy éve tart több ezer polgári áldozatot követelve. A Corvinus Egyetem adjunktusa kiemelte: míg Líbiában viszonylag egységes volt a Kadhafi-rezsim megbuktatásig a társadalom döntő részét képviselő felkelők tábora, addig ez Szíria esetében nem mondható el. A számos szempontból szétszabdalt ellenzéki tábor ugyanis főként csak Homsz és Hama városok környékén összpontosul, míg a két legnagyobb városban, Damaszkuszban és Aleppóban a többségi szunnitákból álló középosztály továbbra is támogatja az alavita kisebbséghez tartozó Aszad-rezsimet. Ebből a szempontból így kulcskérdésnek számít, hogy a külvárosi részekből mikor terjed át Damaszkusz belső területeire a felkelés.
Ami pedig a líbiai helyzettől való eltérés külső okait illeti, Szíria az észak-afrikai országhoz képest geopolitikai értelemben sokkal érzékenyebb helyen, az amúgy is súlyos konfliktusokkal terhelt Közel-Kelet kellős közepén fekszik, így a nyugati hatalmak jóval óvatosabbak a szíriai helyzet kezelésében. A szakértő emiatt úgy véli, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy a Nyugat katonai erővel avatkozzon be a felkelők támogatására. Emellett a NATO líbiai tapasztalatai is óvatosságra intik a nyugati országokat, ugyanis a várt pár hét helyett a márciusban indult Kadhafi-ellenes intervenció egészen augusztusig elhúzódott.
Továbbá Szíriával ellentétben Líbia esetében széles körű nemzetközi koalíció alakult ki, ami magába foglalta Oroszországot és Kínát is. Moszkva azért nem szavazta meg a fegyverembargót is tartalmazó, Szíriát elítélő BT-határozatot, mert jelentős bevételei származnak az Aszad-rezsimnek eladott fegyverekből, illetve a szíriai Tartúszban található Oroszország egyetlen földközi-tengeri támaszpontja, ahol orosz hadiflotta állomásozik – mondta a szakértő.
Csicsmann László szerint a közvetlen katonai beavatkozástól ódzkodó Nyugat számára az egyedüli lehetőség a rezsim megbuktatására az lehet, hogy felfegyverzi a felkelőket. A szakértő arra számít, hogy a konfliktus még hosszú ideig el fog húzódni, miután a rezsim önként nem fog lemondani a hatalomról, így azt csak fegyveres úton lehet megdönteni, azonban a közvetlen külső katonai beavatkozás hiányában kérdés, hogy a felkelők esetleges felfegyverzése milyen eredményt tud elérni.
A szankciók nem rendítették meg a rezsimet
A Szíria ellen a nyugati országok, illetve az Arab Liga államai által bevezetett gazdasági szankciók eddig nem rendítették meg az Aszad-rezsimet. Az EU szankciói közül leginkább az olajembargó érinthette volna hátrányosan az amúgy nem jelentős olajszektorral rendelkező országot, azonban a szankció kedvezőtlen hatását úgy kerülte ki a rezsim, hogy a korábban Európának szállított kőolajat Kínának adta el. A különböző gazdasági szankciók leginkább a lakosságot sújtják, az élelmiszerek ára ugyanis jelentősen megugrott az utóbbi hónapokban, illetve a helyi valuta is sokat veszített értékéből. Az IMF legutóbbi, szeptemberi becslése szerint 2011-ben két százalékkal zsugorodott a gazdaság, azonban helyi elemzők szerint a GDP csökkenésének mértéke ennek tízszerese is lehet.
Tar Gábor A szankciók nem rendítették meg a rezsimet A Szíria ellen a nyugati országok, illetve az Arab Liga államai által bevezetett gazdasági szankciók eddig nem rendítették meg az Aszad-rezsimet. Az EU szankciói közül leginkább az olajembargó érinthette volna hátrányosan az amúgy nem jelentős olajszektorral rendelkező országot, azonban a szankció kedvezőtlen hatását úgy kerülte ki a rezsim, hogy a korábban Európának szállított kőolajat Kínának adta el. A különböző gazdasági szankciók leginkább a lakosságot sújtják, az élelmiszerek ára ugyanis jelentősen megugrott az utóbbi hónapokban, illetve a helyi valuta is sokat veszített értékéből. Az IMF legutóbbi, szeptemberi becslése szerint 2011-ben két százalékkal zsugorodott a gazdaság, azonban helyi elemzők szerint a GDP csökkenésének mértéke ennek tízszerese is lehet.-->
