A Nomura közgazdásza a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának megosztottságáról ír a kamatdöntés után kiadott kedd esti elemzésében. Peter Attard Montalto emlékeztet, úgy maradhatott 7 százalékon az alapkamat, hogy csökkentési és emelési javaslat is az asztalon volt. A londoni közgazdász azt feltételezi, hogy megint Cinkotai János szavazott az irányadó ráta csökkentésére, az emelést pedig Király Júlia alelnök próbálhatta elérni. Emlékezetes, már a februári kamatdöntésen az egyik új tag, Cinkotai János 6,75 százalékra csökkentette volna a kamatot.
Összességében Montalto szerint az MNB kiváró állásponton van, miközben az inflációs kilátások romlottak. Továbbra is azt látjuk, hogy kamatemelés következhet be, amennyiben a kockázati megítélés romlik, illetve a piaci bizonytalanság fokozódik amiatt, hogy az IMF-megállapodás nem jön létre. Gyors kamatcsökkentés jöhet ugyanakkor abban az esetben, ha megkötik a megállapodást – vélekedett Peter Attard Montalto. Mindazonáltal a Nomura közgazdászai tartanak attól, hogy az új, külső tagok kamatcsökkentésre szavazhatnak, ha világossá válna, hogy nem lesz megállapodás.
Mindazonáltal Montalto azt gondolja, hogy jelenleg sem Cinkotai, sem Király oldalára nem billen el a monetáris tanács tagjainak álláspontja.
A londoni elemző emlékeztetett, hogy az MNB 5 százalékról 5,6 százalékra növelte az idei inflációs várakozását, valamint megemelte a 2013-es inflációs előrejelzését is. A jegybank jövőre 3 százalékos pénzromlási ütemet vár a korábbi 2,6 helyett. Montalto hangsúlyozta, hogy a jegybank inflációs várakozása még most is sokkal optimistább, mint sajátjuk. Idén 6,2 százalékos átlagos inflációt várunk, jövőre pedig 3,4 százalékost – írja. Felhívja a figyelmet arra, hogy a külső környezet javult kockázati és makrogazdasági szempontból is, mindazonáltal Magyarország relatív kockázati profilja romlott.
Az MNB szerint a kamat változatlanul maradhat több negyedéven keresztül, de év végén csökkenthet az irányadó ráta – véli Montalto. Simor András elnök úgy tűnt, hogy támogatja ezt, de a külső tagok nem érthetnek vele egyet, és már készek gyorsabban csökkenteni a kamatot.
A jövő kedden induló likviditási tender része a kormány és Simor András közötti megállapodásnak, hangsúlyozta Montalto, hozzátéve: Simor a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az MNB ilyen döntésekben teljesen független, önálló intézmény. Számunkra nem világos, hogy a jegybank miért döntött az eszköz visszavezetésében; ennek a békülékeny gesztusnak a célja lehet, hogy ösztönözze a kormány konstruktív együttműködést az EU-val és az IMF-fel – ha ez volt a stratégia, nyilvánvalóan nem működött, írja Montalto.
A monetáris tanács tegnap este felhívta a figyelmet a jegybanktörvénnyel kapcsolatos aggodalmaikra. „Csökkenti a monetáris politika hitelességét, hogy az MNB törvény a monetáris politikai döntéshozatal intézményi és jogi kereteit 2011 decemberében ismételten megváltoztatta. A jegybank nem ért egyet a Monetáris Tanács létszámának növelésével, illetve azzal sem, hogy a törvény alapján egy további alelnök kinevezésére is lehetőség nyílik. A jegybank álláspontja szerint az MT hosszú távú függetlenségét az erősítené, ha a tagokat különböző időpontokban neveznék ki és így azok hivatali ideje is különböző időpontokban járna le” – írja az MNB. Montalto hangsúlyozta, hogy a jegybanktörvény a legfontosabb területeken ellentmond az EU és az IMF feltételeinek.
