AmCham: felrázó javaslatcsomag
„Az AmCham négy fontos területen negyvenhét javaslatot fogalmazott meg, amelyeket már eljuttattunk a döntéshozókhoz” – tudtuk meg Reich Lajostól, a szervezet innovációs munkacsoportjának vezetőjétől. Szavaiból kitűnt, hogy a kezdeményezésekben hosszú távon befektetőbarát, a közvetlen működési költséget csökkentő adóstratégia kialakítását szorgalmazzák. Fontosnak tartják a pályázati rendszer egyszerűsítését, gyorsítását, kiszámítható és rugalmas intézkedések meghozatalát a fiatal, innovatív vállalkozások számára, a megfelelő szakember-utánpótlást.
„Az AmCham indítványainak közzétételét követően az utóbbi pár hétben számos olyan döntés született, amelyek pozitív vagy negatív irányban befolyásolják a magyarországi kutatás-fejlesztés helyzetét” – állapította meg a munkacsoport elnöke. Kiemelkedő sikerként értékelte a technológiai képzés keretszámának radikális megemelését. „Személyesen gratuláltam mind Dux László helyettes államtitkárnak, mind Réthelyi Miklós miniszter úrnak ezért a bátor és szükséges lépésért, amellyel a műszaki, informatikai és természettudományos képzés támogatott keretszámát megemelték” – mondta Reich Lajos.
Szerinte a kutatás-fejlesztés számára az egyik legfontosabb kérdés a szakember. Az, hogy idetelepül egy befektetés vagy sem, nagyban függ attól, milyen az elérhető szakemberek száma, illetve minősége. Magyarországon eddig két-háromezer informatikust képeztek az egyetemeken évente. Az egyik legnagyobb kudarc az utóbbi hetekből, hogy mire ezek a diákok végeznek, kettő-öt év is eltelik, viszont most van hiány a szakember-utánpótlásban. Az AmCham régóta küzd azért, hogy a szakképzési hozzájárulást a cégek saját szakember-utánpótlásuk képzésére a saját döntésük alapján használhassák fel, nyilván megfelelően kontrollált körülmények között. Az a döntés, hogy ezen túl nemhogy a 30 százalékát, de semennyit nem használhatnak fel ilyen módon a cégek, nem segíti a cél elérését.
Korábban gyakran tapasztalták, hogy a cégek egyfajta öncenzúrát alkalmaznak. Ami nyilvánvalóan kutatás-fejlesztés volt, azt sem így szerepeltették a statisztikákban, illetve az adóbevallásukban, mert féltek a nem egyértelmű szabályozásból eredő káros következményektől. E téren kedvező fejlemény: 2012 elejétől a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala lehetőséget kapott arra, hogy a cégek kérelmére adott kutatás-fejlesztést minősítsen, „ez nagyban hozzájárulhat a helyzet egyértelműsítéséhez”. A kedvezmények ügyében most még átmeneti időszak van Reich Lajos szerint: a 19 százalékos társaságiadó-kedvezmény továbbra is igénybe vehető. Az igénybe vevők köre viszont még nyitott. Korábban az volt a probléma, hogy az adózás utáni kutatás-fejlesztési kedvezményt három fontos szereplő – a nagy multinacionális fejlesztési központok, a nagy kutatás-fejlesztési centrumok és a fiatal, innovatív kisvállalkozások – nem tudták igénybe venni. Az AmCham szerint az adókedvezményeket, az adóstratégiát úgy kell kialakítani, hogy ne az adó utáni, hanem a közvetlen költségeket csökkentsék. Ezekkel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztériumban már megszületett a javaslat, ám a bevezetés az ország pénzügyi nehézségei miatt 2013-ra csúszik. Fontos az is, hogy az egész rendszer – a pályázati, kedvezménypolitikai – kiszámítható legyen, mert akkor a cégek évekre előre tudnak számolni, és ez nyomós érv lehet annak eldöntésében, hogy egy-egy befektető idehozza kutatás-fejlesztési központját.
Kocsi Margit-->
