A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat online kiadásának cikke szerint Orbán Viktor március 15-ei beszéde, amelyben a miniszterelnök "az EU-bürokratákat szovjet apparatcsikokhoz hasonlította", szóhasználatában igazságtalan volt, hiszen Magyarország végül is népszavazással döntött EU-tagságáról.
Ugyanakkor a nemzeti szuverenitással kapcsolatos magyar aggályokat egyre inkább visszhangozzák szerte Európában, mivel mind több polgár teszi fel azt a kérdést, hogy nem választott európai testületek, mint például az Európai Bizottság, miképp tehettek szert ekkora hatalomra.
A blogrovat írása idéz a lap e héten megjelenő nyomtatott változatának egy kommentárjából, amely szerint az adósságválság ruházta fel az uniós bizottságot ilyen "példátlan hatáskörökkel", amelyek révén a testület beavatkozhat a nemzetállami szintű gazdaságpolitikákba, és ez "komoly aggályokat kelt legitimációjával kapcsolatban".
A The Economist felidézi az EU által Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat és azt, hogy a Velencei Bizottság is törvényi változtatásokat kért. Az írás szerint egyértelműen van alapja a magyar demokrácia egyes aspektusaival kapcsolatos aggodalmaknak, a szerző ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy "hány transznacionális szervezet szeretné még megmondani Magyarországnak, mit kell tennie?"
