Egyszerűsített adózást vezet be a kormány a legkisebb cégeknek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA kormány elfogadta a „Következő lépés, Széll Kálmán Terv 2.0” programot, amelynek része a Brüsszelbe mai napon elküldött Konvergencia Program és Nemzeti Reform Program. Az első és a második Széll Kálmán Tervnek köszönhetően biztonságosan teljesíthető 2012-ben a 2,5 százalékos, 2013-ban pedig a 2,2 százalékos GDP arányos államháztartási hiány – állítja az NGM. 2012-ben az első Széll Kálmán Terv 550 milliárd forinttal tervezte javítani a költségvetés egyenlegét, ez 83,4 százalékban teljesült – írja az NGM. A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2012-ben további 150 milliárd forinttal tervezi javítani a költségvetés egyenlegét.
Az első Széll Kálmán Terv célkitűzései - a Kormány döntései révén - 2013-ra már 73 százalékban teljesültek, míg a Széll Kálmán Terv 2.0 keretében a Kormány 2013-ban további mintegy 600 milliárd forinttal javítja az államháztartás helyzetét. Ezzel Magyarország 2012-ben a GDP 2 százalékát, 2013-ban a GDP 4 százalékát elérő strukturális egyensúlyjavító programot hajt végre.
"A kormány korábbi vállalását teljesítve 2013-ban kivezeti a válságadókat és a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelemében felére csökkenti a bankadót" – olvasható a közleményben.
A tervezett 567-665 milliárd forint, az államháztartás pozícióját javító intézkedések közül jövőre a legnagyobb tétel a 0,1 százalékos maximum 30 ezer forintos pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, amelytől 130-228 milliárd forint bevételt vár a kormány jövőre - áll a Széll Kálmán Terv 2.0 részeként hétfőn benyújtott konvergenciaprogramban.
Az e-útdíjat 2013 közepétől indítanák, ebből 75 milliárd forint bevételt vár a kormány. Az energiaszolgáltatók jövedelemadója fennmarad, sőt az adóalap szélesedik, ezzel 55 milliárddal javítja az egyenleget.
Bevezetnek egy új, egységes biztosítási adót , amely a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem kiváltását is beszámítva (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) 15 milliárd forint bevételi többletet eredményez. A helyi önkormányzatok egyenlege pedig 90 milliárd forinttal lehet kedvezőbb az előző konvergenciaprogramban számítottnál.
A költségvetési szervek és egyéb központi kezelésű előirányzatok kiadásainak mérséklése közel 45 milliárd forintnyi megtakarítást hozna még idén, a gyógyszertámgatási kiadások csökkentése 10 milliárddal javíthatja az egyenleget, míg a helyi önkormányzatoknál 30 milliárdos spórolást érhetnek el. A távközlési szolgáltatási adóból 30, a fordított áfa bevezetéséből pedig 10 milliárdot várnak még 2012-ben.
A gyógyszertámogatási kiadások visszafogása 2013-ra 40 milliárdra növekszik, a helyi önkormányzati rendszertől remélt egyenlegjavulás 90 milliárdra emelkedik. A távközlési szolgáltatási adó bevezetéséből 52 milliárd forint folyhat be 2013-ban, a fordított áfa mezőgazdasági bevezetéséből pedig az ideinél 5 milliárddal többet remélnek.
A támogatások visszavágását is tervezi a kormányzat. A tömegközlekedésnek 10 milliárddal kevesebbet adnak, míg a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 25,2 milliárddal kap kevesebbet.
Az energiaszektor jövedelemadójának fenntartása 55 milliárd forintot jelent, a biztosítókat terhelő jelenlegi „ágazati adók összevonása” 15 milliárdot hozhat a költségvetésnek.
A konvergenciaprogramban az olvasható, hogy 3,6 százalék lenne jövőre a költségvetési hiány a GDP százalékában további intézkedések nélkül. A Kormány ezért a hiánycél tartása érdekében új intézkedésekről határozott, amelyekkel együtt a Széll Kálmán-tervben 2011 márciusában 2013-ra tervezett megtakarítási mértékének mintegy két és félszerese valósul meg.
Ez lehetővé teszi, hogy a deficit a GDP 2,2 százalékára csökkenjen és ezen túlmenően 2013-ban is fedezetet nyújt a makrogazdasági kockázatok kivédésére szolgáló „extra” tartalék beépítésére a költségvetésbe.
Magasabb adósságpálya
A 2011. áprilisi konvergencia program alapján 2011 végén az adósságráta 75,5 százalékra süllyedt volna, ami azonban elsősorban az átmeneti árfolyamgyengülés miatt ennél magasabb lett, a GDP 80,6 százalékát tette ki – írja a jelentés.
A kormány szerint 2011 első felét a kockázatvállalási hajlam javulása jellemezte, azonban az év vége felé többek között az euróövezet adósságproblémáinak súlyosbodása az állampapírhozamok emelkedését eredményezte.
Az IMF-megállapodás segíthet
A konvergenciaprogramban hangsúlyozzák, hogy Magyarország 2011 novemberében az Európai Unióhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult, hogy egy biztonsági védőháló biztosítása révén erősítse a piaci bizalmat. „A megállapodás realizálódása esetén a kamatkiadások és az államadósság alakulása kedvezőbb lehet a konvergencia programban prognosztizáltnál. A Kormány a jövőbeli megállapodást elővigyázatossági hitelkeretnek tekinti: az ország ugyanis jelenleg is képes finanszírozni magát a piacokról.”
Makrogazdasági pálya
A gazdaság idén 0,1 százalékkal bővülhet az alappálya szerint. A kormányzat eddig 0,5 százalékos növekedést jósolt, azonban Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára a napokban jelezte, hogy 0-0,5 százalék között lehet a növekedés üteme idén. A kormányzat növekedési pályája összhangban áll több nemzetközi szervezet előrejelzésével, ugyanakkor a Reuters áprilisi elemzői konszenzusa szerint 0,3 százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság idén. A háztartások fogyasztási kiadásai 1,4 százalékkal mérséklődhetnek 2012-ben.
Jövőre a program szerint 1,6 százalékkal növekedhet a gazdaság. 2014-ben és ’15-ben 2,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak. A háztartások fogyasztási kiadásai jövőre már kisebb emelkedést mutathatnak.
Egyszerűsödik a kisvállalkozások adózása : egy pénzforgalmi szemléletű, reáltevékenység alapú adózás bevezetését tervezi a kormány a mikro- és kisvállalkozások számára. A kormany.hu oldalon közzétett dokumentum szerint az adóalap meghatározásához nem szükséges bonyolult eredménykimutatás, csupán a bevételek és kiadások nyilvántartása. Ez az adózási forma rendkívül kedvező a növekvő vállalkozások számára, mivel a vállalkozás fejlesztése érdekében visszaforgatott jövedelem csökkenti az adóalapot. A megoldás egyúttal lehetőséget teremt egyes, a legkisebb vállalkozások esetében szükségtelen absztrakciók megszűntetésére – így a vállalkozásból származó tőke- és a munkajövedelmek mesterséges elkülönítésének, illetve a nyereség és az osztalék elkülönült adóztatásának megszüntetésére is - olvasható az anyagban.
