Mint arról beszámoltunk, Németország felháborodottan reagált arra a hírre, hogy Svájc letartóztatási parancsot adott ki Észak-Rajna-Vesztfáliából érkezett három adónyomozó ellen.A svájci nyomozók azzal indokolták a letartóztatást, hogy a két adóellenőr 2010-ben részt vett egy német adócsalók adatait tartalmazó CD megvásárlásában, ezzel vétett a banktitok ellen és gazdasági kémkedés bűncselekményét is elkövette.
Thomas Eigenthaler, a német adószakszervezet elnöke színjátéknak nevezte a svájciak eljárását. Mont mondta, "ha az ember a svájciak logikáját követi, akkor Norbert Walter-Borjanst, Észak-Rajna-Vesztfália pénzügyminiszterét, sőt Wolfgang Schäuble német szövetségi pénzügyminisztert is meg kellene vádolni" - idézi a Handelsblatt.
Eigenthaler ezért kemény reagálást követelt és az Egyesült Államok példáját hozta fel. Meglátása szerint az Egyesült Államok azért kapja meg Svájctól az adócsalók adatait, mert ellenkező estben Washington megszakítaná üzleti kapcsolatait a svájci cégekkel. "Ez az egyetlen nyelv, amelyet a svájciak megértenek" - hangoztatta Eigenthaler. A szakszervezeti vezető ennél is továbblépett és közölte: ha Svájc saját jogrendjét követve letartóztatja a német nyomozókat, akkor Németországnak is letartóztatási parancsot kellene kiadnia a svájci bankvezérek ellen, ők ugyanis segítséget nyújtanak az adócsalásban.
A konfliktus a lehető legrosszabbkor fejlődött ki, hiszen a két ország jelenleg egy adóegyezmény elfogadásán dolgozik, amely Berlin reményei szerint végre lezárja az évtizedek óta húzódó vitát a két állam között. Becslések szerint 130-180 milliárd eurónyi Németországból kimenekített, adózatlan pénz parkol a svájci bankokban. A körvonalazódó egyezség értelmében 2013-tól 19-34 százalékos adót vetnének ki ezekre az összegekre, amelyeket Svájc szedne be és utalna át Németországba úgy, hogy az érintettek megőrizhetnék névtelenségüket.
A német kormány több oldalról is nyomás alatt van: egyrészt kérdés, hogy a megállapodást át tudják-e dolgozni úgy, hogy az megfeleljen az EU szabályrendszerének, tekintve, hogy Algirdas Semeta adóügyi biztos már jelezte: Svájcnak újra kell tárgyalni megállapodásait Németországgal és Nagy-Britanniával.
Bár Svájc 2009 márciusában megállapodott a nemzetközi standardok alkalmazásáról az OECD-vel annak érdekében, hogy elkerülje az "adóparadicsom" minősítést, szeptemberben már Nagy-Britanniával
is olyan kétoldalú egyezményeket kötött, amelyek lehetővé teszik az ügyfeleknek, hogy titokban tartsák a kilétüket.
Semeta szerint a legjobb megoldást az államok közötti automatikus információcsere jelentené: ennek lényege, hogy az adott állam rutinszerűen értesítést küldene az érintett hatóságoknak a nála külföldiek által elhelyezett vagyonokról.
Emellett a német SPD vezetése is közölte, hogy számára elfogadhatatlan a jelenlegi megállapodás, amely gyakorlatilag legalizálja az adóelkerülést és emellett 2013-as beveztése lehetőséget ad az érintetteknek arra, hogy tovább profitáljanak a törvényen kívüli állapotból.
A svájci banktitok kapcsán persze nem csak az Európai Uniónak vannak kifogásai. Az amerikai hatóságok jelenleg is közel egy tucat svájci bank ellen nyomoznak, ám a múlt héten a Wegelin nevű – a legrégebbi privát banknak számító – szolgáltatót be is perelték adócsalás vádjával. A 270 éves bank a vádak szerint amerikai ügyfelek több mint 1,2 milliárd dolláros vagyonát rejtette el az adóhatóság elől. Az ügyészség szerint 2002 és 2011 között több mint 100 amerikai ügyfélnek segítettek adót csalni, többek között ezért is indítottak eljárást még január elején három Wegelin-alkalmazott ellen a hatóságok.
