Vészjelzés a németektől
Idén februárban készült tanulmányból kiderül például, hogy a megkérdezett vállalatvezetők 29 százaléka ma már nem Magyarországot választaná befektetése helyszínének – ez az 1998 óta vezetett statisztika szerint az eddigi legmagasabb érték, és meredek emelkedést jelez a tavalyi 17 százalékhoz képest. Bár a beruházási és a foglalkoztatási tervek még nincsenek mélyponton, mindkét szempontból romlott a helyzet 2011-hez képest – a beruházási szándékoknál például a negatív választ adók száma már meghaladja a pozitív választ adókét. A külföldi befektetők jelenleg Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát tartják a legvonzóbb befektetési célpontnak, de Szlovénia, Románia és a három balti állam is megelőz minket.
Bár a Magyarországon jelen lévő német cégek összességében még mindig inkább bővítenek, mintsem leépítenek, ha nem tapasztalnak javulást a befektetői környezetben, akkor fennáll a trend megfordulásának veszélye, mondta a Világgazdaságnak Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője. Szerinte a nagyobb vállalatok esetében elsősorban attól kell tartani, hogy a legközelebbi fejlesztést már nem Magyarországra hozzák, míg a csaknem hétezer itt működő kisebb német cég egy része egyből „összecsomagolhat” – most elsősorban az ő itt tartásukra kellene koncentrálnia a kormánynak. Hozzátette: ezek a vállalatok jelenleg még profitot termelnek – a kérdés az, hogy ennek mértéke mennyire felel meg az anyavállalat elvárásainak, és milyen kilátások vannak ilyen szempontból a következő évekre.
Ami az ország megítélésének romlását illeti, ez Stevan Sefer, a DUIHK elnöke szerint három okra – a jogbiztonság körüli problémák, a külföldi vállalatok negatív megkülönböztetése és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának hiánya – vezethető vissza. „Bár a kormány részéről voltak ígéretek ezek kezelésére, mindebből nagyon kevés valósult meg. Gyors és alapos fordulat kellene, különben negatív változás lehet a beruházási kedvben, ami az egész magyar gazdaságra károsan hatna” – magyarázta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a külföldi hátterű vállalatok közvetlenül mintegy 600 ezer embernek adnak munkát, ezen belül 250 ezren német társaságoknál dolgoznak. „A cégeknek az a benyomása, hogy a kormány a rövid távú bevételekért feladja a hosszútávú versenyképességet” – fűzte hozzá.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára a jelentés bemutatásán szervezett sajtótájékoztatón elismerte, hogy ezeket a problémákat „mielőbb orvosolni kell.” „Vannak olyan területek, ahol az átalakítás túlburjánzóra sikerült, célszerű lenne ezeket áttekinteni” – fűzte hozzá, utalva többek között a kisadók kérdésére.
A kamara egyébként a közelmúltban már átnyújtott a kormányzatnak egy listát, amely az egyes törvényekhez, rendelkezésekhez fűz kommentárt – a kabinet ígéretei szerint ezekre hamarosan válaszolni fog.
A német tőkétől függünk a legjobban
Magyarországon a német működőtőke-állomány csaknem 17 milliárd eurót tett ki 2009 végén, ez a teljes német állomány 1,72 százaléka. Ilyen tekintetben vonzóbb befektetési célpont hazánknál például Csehország (22 milliárd euró) és Lengyelország (19,7 milliárd), viszont jócskán megelőzzük Szlovákiát (9,2 milliárd), Romániát (5,6 milliárd) és Horvátországot (2,2 milliárd) is. A németországi befektetések fontosságát mutatja, hogy – 2010 végi adatok szerint – Magyarországon a német működőtőke-állomány van vezető szerepben csaknem 25 százalékos részesedéssel a külföldi működő tőkén belül, megelőzve a holland (17,1 százalék) és az osztrák (12,8) befektetéseket. Beszédes tény az is, hogy 1999–2009 között Németországból származott a Magyarországon újrabefektetett jövedelmek 55 százaléka, ami mintegy kilencmilliárd eurónak felel meg.
Wéber Balázs A német tőkétől függünk a legjobban Magyarországon a német működőtőke-állomány csaknem 17 milliárd eurót tett ki 2009 végén, ez a teljes német állomány 1,72 százaléka. Ilyen tekintetben vonzóbb befektetési célpont hazánknál például Csehország (22 milliárd euró) és Lengyelország (19,7 milliárd), viszont jócskán megelőzzük Szlovákiát (9,2 milliárd), Romániát (5,6 milliárd) és Horvátországot (2,2 milliárd) is. A németországi befektetések fontosságát mutatja, hogy – 2010 végi adatok szerint – Magyarországon a német működőtőke-állomány van vezető szerepben csaknem 25 százalékos részesedéssel a külföldi működő tőkén belül, megelőzve a holland (17,1 százalék) és az osztrák (12,8) befektetéseket. Beszédes tény az is, hogy 1999–2009 között Németországból származott a Magyarországon újrabefektetett jövedelmek 55 százaléka, ami mintegy kilencmilliárd eurónak felel meg.-->
