Vagyis ugyanazt csinálják, mint amikor a magánszemélyek utalnak egyik számlájukról a másikra pénzt – utóbbi illetékmentes lesz. „A bankközi pénzmozgásokat mindenképp kitereli az országból az és a felső limit hiánya. Azok a cégek sem örülnek majd, amelyek önálló szervezetként intézik egy cégcsoport cash-flow mozgásait, napjában ötször utalva ide-oda ugyanazt a többmillió eurót” – vélekedett Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője.
Hozzátette: az már biztosnak látszik, hogy mindezek miatt Budapest lemondhat arról, hogy a régió pénzügyi központja legyen. A szakértő emlékeztet Svédország példájára is, mely hasonló okok miatt másfél év után megszüntette a tranzakciós adót.
Kalocsai Zsolt, az RSM DTM adótanácsadó vezetője szerint nem kell attól tartani, hogy a 30 ezer forintosra tervezett – vagyis harmincmilliós utalás után fizetendő – plafon be nem vezetése miatt a cégek átgondolják magyarországi jelenlétüket. Mint mondta, az egyezrelékes díj miatt a milliárdos nagyságrendű utalásoknak is csak milliós nagyságrendű illetékük lesz.
„Persze megvan a kockázata, hogy a nagy cégek belső pénzátcsoportosításai, az úgynevezett cash-pooling és hasonló finanszírozási ügyletek hazánkon kívül realizálódnak” – vélekedett, hozzátéve: nem véletlen, hogy a banki napközbeni (VIBER) átutalások díjának is van plafonja. „Az ügyfeleket valahogy meg kell őrizni. Ezért is volt szimpatikus a korlátos megoldás, de tény, hogy szűk kört érint ennek hiánya” – tette hozzá.
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is a tervezett teher részleteiről, például, hogy terveznek-e kedvezményt a cégen belüli többszörös utalásokra, de lapzártánkig nem érkezett válasz.
Rogán Antal fideszes képviselő szerdán az ATV-nek azt mondta: „csiszolni kell” a javaslatokon, mivel az egyezrelékes kulcs „olyan átutalások tömegét is érinti”, amelyek miatt a megcélzott 130 milliárdnál több adóbevétel folyna be. Matolcsy György lapunknak korábban úgy fogalmazott, azért nincs felső határ, mert az torzítaná az adót.
