A magyar GDP tízszerese tűnik el évente az adóelkerülés miatt
Ha a néhány napja közzétett javaslatcsomag megvalósul, az adóelkerülésben érintettek már nemcsak a magyar, hanem más uniós tagállamok adóhatóságaitól is egyre inkább tarthatnak. Az Európai Bizottság régi szándéka, hogy létrehozzanak egy harmonizált adórendszert, melynek részeként közösen léphetnének fel az adóelkerüléssel szemben. A tagállamok eddig azonban erőteljesen ellenálltak, mivel az adójog azon utolsó gazdaságpolitikai eszközök egyike, amellyel a nemzeti kormányok saját tagállamuk versenyképességének javítását egyénileg is befolyásolni tudják.
„Az adópolitikák terén az elmúlt évtizedekben csak nagyon lassú, fokozatos előrelépés történt. Bár a tagállamok ellenállása továbbra is nagy, azt gondolom, az adóügyi biztos mostani megnyilvánulása is arra utal, hogy felgyorsulhat a közös célkitűzések megvalósításának folyamata. A tervezett új feladatok egyébként az egyes tagállamokat, az Uniót és az EU-n kívüli országokat egyaránt érinthetik, mindez pedig Magyarország számára is új feladatokat jelenthet majd” – mondta el Dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.
A tagállamok elsődleges feladata az adóbeszedés hatékonyságának javítása. A Bizottság korábban 10 tagállamot kifejezetten felszólította arra, hogy fokozottan ellenőrizze az adózókat, és ehhez technikai segítséget is felajánlott. Az adóelkerülés elleni küzdelem uniós szinten is fontos feladat, amit a tagállami adóhatóságok közötti automatikus információcsere kibővítése nagymértékben segíthet. A Bizottság célja, hogy az adócsalók ne élhessenek vissza a tagállami adójogszabályok különbözőségéből fakadó előnyökkel, és ne rejtőzhessenek el az EU-n belül egy másik tagállam adóhatósága elől. Az elrettentő erőt pedig az szolgálná, ha meghatároznák uniós szinten az adóbűncselekmények büntetési tételeinek alsó határát. A Bizottság mostani ígérete szerint záros időn belül ki fogja dolgozni ezen feltételeket.
„A tagállamok közötti automatikus információcsere jelenleg a magánszemélyek megtakarításai kapcsán már érvényesül. Az ennek alapjául szolgáló irányelv 2005 óta hatályos, és a bankbetétek más országokban történő elrejtését úgy kívánja megakadályozni, hogy főszabályként automatikus adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a forrásország, vagyis a kamatot fizető állam számára. Ennek megfelelően az a tagállam, ahonnan a kamatjövedelem származik, a másik országban illetőséggel bíró magánszemélyről – adókötelezettségének teljesítését segítve – információt szolgáltat az ottani hatóságnak. Az automatikus információcserében jelenleg Ausztria és Luxemburg kivételével valamennyi tagállam részt vesz" – mondta el Dr. Békés Balázs.
Az adóügyi biztos mostani közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy az automatikus információcserét tovább kellene bővíteni más területeken is, és ki kellene terjeszteni harmadik országokra. Ezzel a jövedelmek adóparadicsomokba való mentésének lehetne elejét venni. Rátérve a hazai helyzetre, megállapítható, hogy magyar adóhatóság tevékenysége jelenleg is összhangban van az uniós célokkal. Az ellenőrzések hatékonyságának javítása és az adózók fokozott felügyelete mind az adóbevételek növelését, mind a visszaélések visszaszorítását szolgálja. Nyitott kérdés ugyanakkor, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az ambiciózus célkitűzések valósággá váljanak. Várhatóan több évre lesz még szükség, míg a tervek megvalósulnak, még akkor is, ha a pénzügyi válság és a körvonalazódó fiskális integráció elősegítheti a tagállami együttműködést az Európai Unióban.
