BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

A miniszteré az utolsó szó

A nemzeti fejlesztési miniszter mondja ki az utolsó szót, ha a kedvezményezett vitat egy uniós források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságot. A miniszter az első fél évben az ügyek több mint felében nem adott igazat a jogorvoslatkérőnek.

Az uniós források felhasználásával összefüggő szabálytalanságok többsége a közbeszerzési eljárásokkal függ össze. A támogatást elnyerőnek ugyanis általában közbeszerzést kell lefolytatnia az áru, szolgáltatás vagy építési projekt beszerzésére.

A január 1-je óta hatályos új közbeszerzési törvénynek még nincs kialakult joggyakorlata, az eljárások lebonyolítóinak még nem nyújt segítséget. A jogszabály szerint a szabálytalansági eljárást a kijelölt hazai szervezetek – így a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – kezdeményezhetik, a jogsértést pedig általában a Közbeszerzési Döntőbizottság állapítja meg.

Jogsértés esetén a büntetés a támogatás – részleges vagy teljes – elvonása, a mérték megállapításához pedig az Európai Bizottság által kiadott COCOF útmutatót kell követni: ennek alapján határozzák meg, hogy a strukturális alapok és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott közbeszerzési szerződések odaítélése során észlelt szabálytalanságok esetén mekkora pénzügyi korrekciókat kell alkalmazni. A pénzügyi korrekció jelenti a támogatás megvonásának mértékét, ami akár 100 százalékos is lehet. Ilyen súlyos büntetés szankcionálhatja a nyilvánosságra vonatkozó szabályok megsértését, például azt, ha nem volt nyilvános ajánlatkérés.

A teljes támogatás megvonása a kedvezményezettet – amely az esetek többségében egy önkormányzat – súlyos problémák elé állíthatja, hiszen ekkor a hiányzó forrást önerőből kell előteremtenie. Ezért is fontos a jogorvoslat lehetősége, amelyet azonban egy kormányrendelet rövidre zár: ha az NFÜ vagy a közreműködő szervezet döntését vitatja a kedvezményezett, akkor jogorvoslati kérelmét a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternél terjesztheti elő, a döntéssel szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

Az idei első fél évben a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) 74 darab közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelem érkezett – tájékoztatta a Világgazdaságot a tárca Kommunikációs Főosztálya. A szabálytalanságot megállapító döntést 38 esetben helybenhagyta, 5 esetben megsemmisítette a miniszter, 31 esetben pedig új szabálytalansági eljárást rendelt el. Tavaly 32 közbeszerzési szabálytalanság megállapítása ellen kértek miniszteri jogorvoslatot, akkor 12 helybenhagyó, 7 megsemmisítő és 13 új eljárást elrendelő döntés született. (Az ügyek típusáról, értékéről nem kaptunk felvilágosítást.)

A jogorvoslat benyújtására 2011. március 1. óta van lehetőség, amivel – hangsúlyozza az NFM – új garanciális elem épült be a rendszerbe. Korábban a „végső szót” az NFÜ vagy a közreműködő szervezetek mondták ki. A szabálytalansági döntés elleni jogorvoslat szabályozásával a rendelet célja nem kizárólag közbeszerzési tárgyú, hanem valamennyi szabálytalansági döntés elleni egységes jogorvoslati rendszer biztosítása – közölte a tárca.

Aggodalomra ad okot a szabályozás

„Rendkívül aggályosnak tartom, hogy a kormányrendelet egyértelműen kizárja a bírósági jogorvoslat lehetőségét a támogatás elvonására vonatkozó miniszteri döntéssel szemben” – mondta lapunknak Dagonya András közbeszerzésekkel foglalkozó ügyvéd, európai uniós szakjogász. A miniszter sok esetben jelentős pénzügyi források elvonásáról dönt nemritkán olyan ügyekben, amelyek megítélése komoly jogi, olykor közösségi jogi ismereteket igényel, szakmai döntésről tehát nemigen beszélhetünk. A bírósági jogorvoslat kizárása ráadásul az Alaptörvénybe, adott esetben nemzetközi jogi normákba is ütközik, hiszen mindenkinek biztosítani kell a jogot, hogy jogorvoslattal éljen olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti – tette hozzá Dagonya András.


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek